A Könnyek Ösvénye – Trail of Tears (1836-1838)

←← BACK Indiánok



A valamikori Cherokee Indián Nemzet (az 1540. évi De Soto expedíciót követő járványok után kb. mindössze 25.000 ember) hatalmas, 350.000 km2 (8 mai állam) földet birtokolt 1540 és 1838 között. Hellyel-közzel békésen éltek, és megadták a fehér embernek is a jogot, hogy jöjjön és békében éljen. A cherokeek a 19. sz. elején már nem nomád “vademberek” voltak. Számos európai szokást átvettek, mint pl. a cherokee nők köntösszerű viselete. Utakat, iskolákat és templomokat építettek, rönkházakban éltek, reprezentációs kormányzati rendszerük volt, gazdálkodók és szarvasmarhatenyésztők voltak. Létezett cherokee ABC is, a “Talking Leaves” (Beszélő Falevelek), mely az ezüstkovács Sequoyah által jött létre. A Cherokee Phoenix hírlap 1828 óta napjainkig létezik úgy nyomtatott, mint netverzióban. Nem csak angol, hanem őslakos nyelven is megjelenik.

Chief Bone Necklace, oglala dakota törzsfőnök (Pine Ridge Reservation (1899)) Library of Congress, Washington DC
A Könnyek Ösvénye útvonalai Map by Carol Bos, Courtesy the U.S. National Park Service

1790 és 1830 között Georgia állam lakossága a hatszorosára nőtt. 1825-re a telepesek nyugati irányú terjeszkedése, az indián földek elfoglalása mind a cherokee-kat, mind a creek indiánokat a nyugati határszélre szorította. Az 1827-es Indian Springs szerződés értelmében a creek-ek teljesen eltűntek az állam területéről. Amikor 1829-ben Hernando De Soto aranyat talált és Georgiában is beindult az aranyláz, a cherokeek sorsa megpecsételődött, földjük végérvényesen veszélybe került. 1684-től 1835-ig több mint harminc szerződést kötöttek az Egyesült Államok kormányával, mely által területük fokozatosan csökkent. 1830-ban a kongresszus elfogadta az indián áttelepítési törvényt. Sok amerikai ellenezte a törvényt, köztük Davy Crockett tennessee-i képviselővel az élen, így Jackson elnök gyorsan aláírta a törvényjavaslatot. A cherokeek fellebbeztek és 1832-ben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (John Marshall főbíró), a Cherokee Nemzet szuverenitására hivatkozva, érvénytelenítette az áttelepítési törvényeket. Ez azt jelentette, hogy a Cherokee Nemzetnek szerződésben kell vállalnia a költözést, majd a szerződést a szenátusnak meg kell erősítenie. Ekkor a cherokeek már elég megosztottak és csüggedtek voltak. A “Nem sokat tudok a történelemről” (I Don’t Know Much About History) c. könyvében Kenneth C. Davis így ír: “Hollywood azt a képzetet hagyta ránk, hogy az indián háborúk az 1800-as évek végén az Öreg Vadnyugaton dúltak és ez volt a leegyszerűsített “indián és a cowboy” történetek korszaka. A valóságban erre az időre már minden véget ért: az indiánok sorsa beteljesedett, alárendelésük befejeződött, számuk megtizedelődött. A gyilkolás, a rabszolgaság, a földek elvétele az európaiak érkezésével kezdődött. Ám a mélypont talán az volt, amikor mindez Andrew Jackson elnökségekor szövetségi szintű politikává vált.”
1825-ben a georgiai Új Echota lett a Cherokee Nemzet fővárosa. Itt volt a független indián nemzet kormányzati központja, amely terület egykor a mai Észak-Georgia és a délkeleti államok négy részét fedte le. John Ross volt a Cherokee Nemzet első és tisztjét máig a leghosszabb ideig betöltő választott vezetője 1828-tól haláláig, 1866-ig. A misszionáriusok, R. J. Miegs (az indián ügynök) és a törzsi tanács között tartotta a kapcsolatot. Ross csak egynyolcad rész volt cherokee, de egy nagyon kiemelkedő, jól képzett ember volt, aki szerette népét. Major Ridge, másnéven Pathkiller II (1771-1839), volt a másik személy, aki fontos szerepet játszott a Cherokee Nemzet életében. Ő volt az első cherokee rendőrség, a Lighthorse Patrol vezetője, és hét évig szolgált Ross vezető tanácsadójaként ill. törvényalkotóként. Major Ridge küzdött, hogy alkalmazkodjon a fehér ember kultúrájához, de továbbra is meg akarta őrizni indián örökségét. 1832-ben Georgia a földlottó révén, már nem először (1827), ismét földet szerzett, és újabb cherokee-földterület került az amerikaiak tulajdonába, akik be is költöztek a területre. A Cherokee Nemzet két részre szakadt. John Ross vezette a nagyobb csoportot az eltávolítás ellen, míg Ridge őrnagy és fia, John Ridge valamint Elias Boudinot (cherokee nevén Stand Watie, a főtanács tagja, törzsi újságíró), támogatta azt. Egy mindössze 500 fős kis csoport állt mögötte. Ők az országból való kivonulást támogatták. Major Ridge és támogatói 1835. december 29-én 5 millió dollárért cserébe, aláírták az Új Echota Szerződést. Az amerikai kormány teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy Ridge őrnagy a kisebbséget képviseli, de érvényesítette a szerződést. Ez volt az a jogi dokumentum, amire Jackson elnöknek szüksége volt és a törvényt (Indian Removal Act) gyorsan “keresztül is verte” a Szenátuson. Ross és követői elvesztették a csatát. Még a Junaluska vezető is, aki Jackson elnök, ma úgy mondanánk, személyi testőre volt, megpróbált beavatkozni és beszélni az elnökkel. Azonban Jackson hűvösen és közömbösen kijelentette: “a cherokee-k sorsát lezárták – nem tehetek semmit.” A szerződés aláírása után a Ridge család és több más cherokee azonnal új otthonába költözött Oklahomában. Major Ridge kijelentette: “Aláírtam a halálos ítéletemet.” Tudta, hogy a cselekedetét halállal büntethetik majd, mivel nem működött együtt a törzsi tanáccsal. Végül, a Könnyek Ösvénye eseményeinek végén, Ridge-t és híveit a Cherokee Nemzet árulójának nyilvánították és 1839. júniusában, Honey Creek-i ültetvényéről útban a városba, megtámadták és kivégezték. Támadóit soha nem azonosították hivatalosan, így nem is vádolták meg őket. Ross tovább harcolt az áttelepítés ellen, sikertelenül. A cherokeek egy része maradni akart ill. a “hadi ösvény” mellett döntött azaz harcolni akart. Végül az első, kisebb csoport 1838. május 25-én, majd a nagyobb október 18-án, a hadsereg kíséretével elindult az 1950 km-es! úton. Több mint 600 kocsin, gőzösön és csónakhajón, 20.000 cherokee kelt útra földön és vizen. Magukkal vittek 2000 fekete rabszolgát is. Az utazás 1839. március 26-án ért véget. Winfield Scott amerikai tábornok elrendelte, hogy a kísérő csapatok emberséggel viselkedjenek a cherokeekkal és ne alkalmazzanak semmilyen erőszakos korlátozást vagy kényszert. Ez nem igazán valósult meg. Korra, nemre tekintet nélkül, személyenként meghatározott mennyiségű húst, lisztet vagy kukoricát adtak nekik az útra. Akik nem akarták elhagyni otthonaikat, azokat a georgiai gárda kényszerítette távozásra. A cherokee javakat, élelmiszert stb. a helyi telepeseknek adták el. Szinte alig hagytak időt számukra, hogy felkészüljenek az útra. A kb. 6 hónapig tartó út során a cherokee nőket és gyerekeket megerőszakolták. Az új föld a Mississippitől nyugatra eső, a mai Oklahoma területe volt, melyet Indian Territory-nak neveztek el. A durva időjárási viszonyok, a kolera, az egyéb betegségek, az esőzések és a törött szívek miatt több mint 4000-6000 cherokee halt meg az 1838-39-es év telén a Könnyek Ösvényén (ahogy ők mondják: az ösvényen, ahol sírtak (cherokee nyelven: Nunna daul Tsuny)).
Az áttelepítések az Öt Civilizált Törzs mindegyikét érintette nem csak a cherokeekat. 1831 és 1842 között 60.000 indián került át az Államok által kijelölt Indian Territory területére, a Mississippi nyugati oldalára. A “költözés” ideje alatt közel 11.000 indián pusztult el, többségük a járványok okozta betegségekben ill a II. Seminol háborúban. Mindössze 9.000-en maradtak a régi földjükön délkeleten.
Referenciák
US Nemzeti Parkok NPS.gov
Trail of Tears/Könnyek Ösvénye history.com
Trail of Tears/Könnyek Ösvénye NDLA
Miért van eltűnőben az amerikai musztáng? americanwildhorsecampaign.org
Kemény igazság a Vadnyugat lovaival kapcsolatban The New York Times
Mustang Problem/Mustang-gondok Science Friday

←← BACK Indiánok

Shamrock/Groom/Amarillo/Adrian, TX

←← BACK Route 66


Shamrock, TX


Amarillo, TX


Adrian, TX

Texas – State Motto: Friendship
Átértünk Texasba. Kansas állam után a 66-os út második legrövidebb szakasza ebben az államban van az állam északi részén. Texas neve kadó indián nyelven a “tejas” azaz “barátság” szóból ered. Az őslakos indiánok a paleók voltak. Az USA 2. legnagyobb területű (első Alaszka) és 2. legnépesebb állama (első Kalifornia) 27 millió lakossal. Nincs hivatalos nyelv, tehát kb. az angol és a spanyol vehető annak. Texas a legendák és mítoszok földje, az igazi Vadnyugat. Gyors iramú fejlődését még gyorsabb iramú meggazdagodás kísérte és kíséri ma is. Az USA egyik leggazdagabb állama. A Rio Grande, a déli határfolyó völgye az egyik legmelegebb része az országnak. Az állam marhaállománya 16 Mió jószág. A fő sportág a rodeo és a “legállamibb” kaja a chilis bab. Az ír juhfarmer George Nickel által 1890-ben alapított Shamrock hivatalos várossá 1902-ben vált, amikor a Gulf Railway vasút elérte a települést. A Shamrock-bombát szintén az olaj és a 66-os út oldotta ki. 1930-ban már 4000 lakossal büszkélkedett a város és az 1936-ban felépült U-Drop Inn benzinkút étterme kedvelt állomása lett az utazóknak Oklahoma City és Amarillo között. Ám egy idő után lecsökkent az olaj mennyisége és 1984-ben, amikor a 66-os útat is kiiktatták az államközi útrendszerből, 2000-re fogyott a lakosok száma. Ma Shamrock-ot már csak a megszállott roadsider-ek látogatják. A kávézó-kajázóban elbeszélgettünk egy nagyon kedves, korunkbéli farmerrel, aki betért egy kis pihenőre és a TV előtt üldögélve hallgatta a híreket. Egy piros marhaszállító kamionnal ingázik Oklahoma City és Amarillo között, naponta többször. Otthon, a farmon vannak lámái is és a felesége gondozza a marhákat. Kérdésünkre elmondta, hogy tachográfot nem használ, 🙂 de valamiféle útnyilvántartást vezet és hetente pár 1000 mérföldet tesz bele a kamionjába. Aztán vidáman és büszkén mesélt a cherokee felmenőiről és arról, hogy egyszer járt életében külföldön, Mexikóban, de egyébként egész életében Texasban élt. Az innen kb. 85 km-re lévő alig 500 lelket számláló Groom egy álmos falucska. Nevezetessége a hatalmas, 58 m magas Groom Kereszt, melyet már 20 mérföldről látni lehet a végtelen prérin autózva. A kereszt és a körülötte található park 1995-ben, magánadományból épült. Az építtető, a texasi Pampából való Steve Thomas volt, aki megelégelte a sok gigaméretű, sokszor izléstelen, néha erotikus képeket is tartalmazó útszéli reklámplakátokat és a hit által inspirálva megtervezte a Groom Keresztet. 100 hegesztő dolgozott a kereszten. Évente 10 millió ember autózik el a kereszt mellett és naponta kb. 1000-en meg is állnak, hogy körülnézzenek a gyönyörű parkban. Mintha nem is a Prérin lennénk… A parkhoz egy igen látványos épületkomplexum is tartozik képzőművészeti galériával. Egy idős, elegánsan felöltözött hölgy jött elő a padlón, állványokra kitett festmények erdejéből. Rövid tájékoztatóját követően postakész, megcímzett boritékot adott át, ha esetleg adományt küldenénk a létesítmény fenntartására. Ez esetben nem éltünk a lehetőséggel… Amarillo-ban nem sok időt töltöttünk, mert az aznapi távunk Tucumcari-ig elég nagy volt. A tengerszint feletti magasság itt már 1100 m. Az itt található, 1960 óta működő Big Texan Steak Ranch nevezetessége, hogy amennyiben 1 órán belül megeszel egy 2 kilós marhasteaket + köret meg egyebek, akkor nem kell kifizetned. Ellenkező esetben $72 a Big Moo, azaz hivatalos nevén The Texas King ára. A 66-os út egyik legikonikusabb látványossága a Cadillac Ranch, mely közvetlenül Amarillo után, balra bent a kukoricásban található. Számos mítosz van forgalomban az építést illetően: pl., hogy egy különc texasi milliomos, miután egyik Cadillac-et vette a másik után, a régit mindig itt temette el mégpedig orral lefelé. Az igazság azonban az, hogy a milliomost leszámítva a Cadillac Ranch egy tudatos művészi törekvés eredménye. A szabadtéri műalkotást 1973-ban Stanley Marsh létesítette 10 db 1948 és 1963 közötti típusból. A cél, megjeleníteni az amerikai autók aranykorát. Az autókat autóbontó telepen, átlag $200-ért vették meg. A világ minden tájáról érkeznek ide látogatók és az egyre vastagodó graffitirétegen otthagyják jeleiket. Következő állomásunk, az Oldham megyei Adrian története szintén a vasúttal kezdődött, amikor 1909-ben ideért a Rock Island Railroad és a vonat meg is állt. Ez fontos tényező a Vadnyugaton. 🙂 1910-re volt a városban posta, iskola, szatócsbolt (közért), bank, kovácsműhely, biliárdterem, fatelep, téglagyár, és egy saját újság az Adrian Sas… mi más? A gyakori aszály és az akadozó vízellátás ellenére Adrian túlélte a 20. századot. Adrian a 66-os roadsider-ek fontos megállóhelye, mert itt van az Anyaút felezőpontja Chicago és Los Angeles között. A Mid Point kávézóban (al. 1928) ettünk egy sütit… a szlogen: “When you’re here, you’re halfway there.” (Amikor itt vagy, félútra vagy onnan.) Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK Route 66

Afton/Claremore/Catoosa/Tulsa/Chandler/Arcadia, OK

←← BACK Route 66


Afton, OK


Tulsa, OK


Chandler, OK

Song: 06.15 AM (2006)/Liquid Soul
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

Songs: Boy’s Night Out (1962), Home Sweet Oklahoma (2008), Poor Little Fool (1958), I Can Help (1974), The Walls Have Ears (1959), Don’t Be Cruel (1956)/Patti Page
DISCLAIMER: THE SONGS USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


Oklahoma – State Motto: Labor Omnia Vincit
A Magyarországnál kétszer nagyobb területű, 3,6 millió lakosú Oklahoma állam neve csaktó indián nyelven oklahumma azaz vörös ember-t jelent. A csaktók arról váltak híressé, hogy a II. Világháború alatt a hadsereg a navahók mellett főleg csaktó törzsbéli katonákat alkalmazott kódbeszélői feladatok ellátására. A jelenlegi indián, főleg cherokee népesség 400.000-es! és a második legnagyobb számú az USA-ban. Fontos esemény volt az állam történelmében, amikor 1889. április 12-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak (Land Rush Oklahoma). Oklahoma a Great Plains (Nagy Síkság) és az Ozark Plateau hegyvonulata között fekszik. A terület füves, bozótos, nagyon kevés erdővel, de annál több aranyló búzatáblával. Az állam gazdasága vegyes: repülőgépgyártás, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszerfeldolgozó-ipar, elektronikus berendezések gyártása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz- és olajfinomítás valamint igen fejlett mezőgazdaság. Oklahoma az 5. helyen áll a búzatermesztő államok sorában és az össznépi terméket tekintve, nem is gondolnánk, de szintén az 5. helyen áll nemzeti szinten. A 20. század elején számottevő volt a Ku Klux Klan jelenléte, de ennek ellenére pl. Tulsa-ban népes afroamerikai közösség él. Oklahoma állam neves szülöttei: Will Rogers, Chuck Norris és Brad Pitt. Mai utolsó állomásunk még Oklahoma City előtt Arcadia. Itt található a modern, országúti látványosság az arcadiai Pops 66 gigaméretű üdítősüveg, melyet neoncsőből építettek. A Pops 66 magassága 20 m, súlya 4 tonna. A benzinkút ill. a Pops mellett egy több100 különböző üdítőt kínáló üvegépület van, ahol persze ehetsz is, ha akarsz. A Soda Ranch üveghangárjának temérdek polcán fantasztikus színkavalkádot alkotva szín szerint sorakozik a “világ összes üdítője” (mivel Amerikában vagyunk, így kell fogalmaznom). 🙂 Extrém üdítőket is találsz itt pl. földimogyoró vagy bacon ízű italt. A végeláthatatlan üvegpolcokon nem láttam egy szemernyi port sem. Érdeklődésemre, hogy hogyan tartják tisztán őket, azt válaszolták, hogy ez egy 1 éves munkabeosztás alapján történik. A személyzet minden tagja a hétvégét kivéve, műszakonként 2 polcot tisztít meg. A folyamatot egy táblázatban rögzítik és amikor az megtelik, akkor kezdik előlről az egészet. 🙂

The Field of Empty Chairs (Az Üres Székek Mezeje) az áldozatok emlékparkja Oklahoma City-ben

Merénylet: 1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah-ről elnevezett Federal Building közelében bombát (2177 kg robbanóanyag!) robbantott, amely 168 embert ölt meg és több mint 650 embert megsebesített. A halottak közt 19 gyermek volt. Timothy McVeigh-t halálra ítélték, s az ítéletet végrehajtották 2001-ben. Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Mindkét férfi egy radikális jobboldali csoport tagja volt Michiganben. A 9/11-es terrortámadás előttig ez volt a legszörnyűbb tömeggyilkos merénylet, ami amerikai földön történt.
Az Államok nagyvárosai többnyire egyformák, európai ember számára nem jelentenek különösebb élményt, de Tulsa kivétel. Az olaj valamikori világfővárosa (az amerikaiak így tartják) 🙂 az egyik legszebb és legkülönlegesebb Amerika szép városai között, mert az art deco építészet legnagyobb gyűjteményével rendelkezik. A legreprezentánsabb deco-épületek, főleg hivatalok, közszolgálati épületek, a belvárosban találhatók, de a város egész területén láthatsz deco-t úm. iskolákat, templomokat, lakóházakat, de még benzinkutakat is. Ha tehát a 66-oson poroszkálsz, akkor mindenképpen ugorj be Tulsába! Tulsa szimbóluma a 23 m magas, csupasz mellkasú, Tulsa-feliratú, csatos övet viselő arany olajmunkás, a Golden Driller (lásd a videón). Az emlékművet 1953-ban állították fel a Tulsa Expo alkalmából Tulsa olajkirályságának dicsőségére ill. a kemény és veszélyes munkát végző olajmunkások tiszteletére. Ma a Golden Driller Oklahoma állam hivatalos jelképe. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK Route 66