NYC 5. nap ápr. 19.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 19, High Line/Chelsea/Meatpacking/Greenwich/WTC-9/11/Grand Central
Ma reggel az E-vonalon elmentünk a W 14. utcáig ahol a High Line egyik vége van. Kb. 1,5 km-re északra a W 34. utcánál van a másik vége a Hudson Yards-nál. Ez a valamikori magaspályás vasút helyén épült parkosított függősétány a Chelsea-Meatpacking negyed házai közt halad az utcaszinttől kb. 2-3 emelet magasságban. A vasút egykor a város ellátásában játszott szerepet, itt hozták be a zöldséget, húst stb. a City-be. A közeli, hatalmas Chelsea Market (piac) is erre az időre emlékeztet bár ma már teljesen máshogy néz ki belülről mint pl. a 70-es években. A negyed Meatpacking (húscsomagoló-elosztó) elnevezése szintén az itt folytatott egykori tevékenységre utal. A Hudson-ön érkezett hajók rakományait átrakták a vasútra, melyet kezdetben lovak vontattak, ekkor még az utca szintjén. Azonban a keresztirányú útcák miatt lassú és balesetveszélyes volt a szállítás. A West Side Cowboys-ok története a Halál Sugárúton (ma 10th Avenue) rémes eseményekről tudósít. Ezért felvitték a vasutat a magasba. Azonban a közúti áruszállítás térhódításával egyre csökkent a West Side Line szerepe. A 80-as évek végére az északi szakaszt ki is iktatták és kezdetét vette a vonal haláltusája. A síneket és környéküket kezdte felverni a gaz és a rozsda, noha a traverzek szegecselt vasszerkezete statikailag stabil maradt. A látvány nem tett jót a városképnek. Mígnem a 90-es években, miután már a teljes bontás is kilátásban volt, megjelentek az újkori városi felfedezők, önkéntesek és helyi patrióták. Összefogással, évekig tartó munkával, parkosítással létrejött a High Line. Az újjáépítés 4 ütemben történt és közel 10 évig tartott. Ma már High Line klubok működnek és az önkéntesek, helyiek rendszeresen kijárnak gondozni a “magaspályás” sétányt. Itt kell megemlíteni, hogy a New Yorkiak már többször kiálltak a város épületeinek védelmében. A legköztudottabb talán a Grand Central főpályaudvar megvédése volt a bontástól. Sajnos egy másik, az egyedülálló Pennsylvania Station épületét nem sikerült megmenteni. A helyébe, részben a föld alá épített új Penn Station baromi ronda lett és a new yorkiak nagyon nem szeretik.
Séta… subway… séta és eljutottunk New York egyik legikonikusabb negyedébe a Greenwich Village-be. Ez itt a bohémnegyed, tűzlétrás lakóházak, temérdek étterem, színes portálú üzletecskék, különleges homlokzatok és brownstone-házak. Itt található a Washington Square Park, a City közel 2000! parkja közül az egyik legismertebb. A parkot a New York Egyetem (NYU) épületei ill. kampusza övezi. A diadalívet G. Washington beiktatásának 100. évfordulójára emelték 1889-ben, először gipszből és fából. Nagy sikerére tekintettel 1892-ben átépítették, ezúttal márványból. A parkhoz több híres ember neve kapcsolható. Robert Louis Stevenson (költő, utazó, író (A Kincses Sziget)) és Mark Twain (Tom Sawyer Kalandjai) beszélgettek itt egykor valamelyik padon, a beat-generáció és később a hippik fontos gyülihelye volt, André Kertész (András) fotográfus készített csodálatos téli képeket a térről és Hare Krishna hódolóinak szintén itt volt talihelye. 1958-ban Buddy Holly itt lakott Greenwich-ben és kijárt a térre a zenészekhez. Barack Obama, még elnökjelöltként, 2007-ben itt tartott gyűlést, melyen a 20.000 fős tömeg alig fért el a téren.
Délután időpontunk volt a Fulton utcában, az új World Trade Center hórihorgas felhőkarcolójába. Szédületes sebességű a lift, melynek falain kivetítőn látni ahogy távolodik alattunk a város. A One World 2014-ben lett kész, 541 m, 102 emelet. Engem főleg a vasmunkások hajmeresztő, artistamutatványokat sem nélkülöző munkája hoz ámulatba. Ez a nagyon kemény szakma apáról fiúra száll és gondolhatjuk, hogy nagy múltra tekint vissza a City-ben. Madártávlatból CLICK Az antenna behelyezése a torony tetején és CLICK Pár “mutatvány” ill. megszólaló, akiknek a papája is “iron man” volt. 1:30-nál feltűnik egy indián munkás is, állítólag nekik egyáltalán nincs tériszonyuk… hát nem tudom, én még a látványuktól is szédülök.

←← BACK NYC

NYC 2. nap ápr. 16.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 16, Bryant Park/Brooklyn Bridge/DUMBO/Coney Island

Songs: Take Five/Dave Brubeck (1952), A Song for Coney Island/Paul Lee DISCLAIMER: THE SONGS USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


Reggel elmetróztunk a 42. utca/Port Authority állomásig és a BB King Blues/BIG BUS irodában átvettük a NYC-városkártyáinkat majd ellátogattunk a közeli Bryant Parkba. Itt található a világ legszebbnek mondott nyilvános mosdója, ahol klasszikus zene szól és egy hatalmas vázában mindig friss virág virul. Ezután bekukkantottunk a Time Square-re és tovább metróztunk a Chambers St. állomásig 2-es 7th Ave. Expr. a Brooklyn-hídhoz, melyhez tulajdonképpen a City Hall megálló esik a legközelebb. A Chambers St.-en van vagy 3 subway-megálló és meg kell jegyezni, hogy teljesen érthetetlen módon, de a mai napig ezek a leglepukkantabb állomások. Nem változtak semmit… Úton a hídhoz útba esik nem csak a City Hall Park, de számos nevezetes középület is pl. a Municipal Bldg. azaz a NYC Városháza. Ha a manhattani oldal felől megyünk, akkor minimum a híd feléig érdemes elsétálni és csak akkor hátrafordulni, hogy kellő távolságból lássuk meg Dél-Manhattan fantasztikus látképét. Ottjártunkkor elég nagy sokaság volt a hídon. A brooklyni oldalon, a Brooklyn Bridge és a Manhattan Bridge között található a DUMBO (Down Under the Manhattan Bridge Overpass), egy sétány parkkal az East River partján, ahonnan szintén nem semmi a kilátás Manhattan-re. Ezután következett a NYC Transit Museum sok-sok régi metrókocsival, szintén Brooklynban majd a N-vonalon leutaztunk Coney Island-re, NYC patinás vidámparkjához, mely közvetlenül az óceán partján terül el. 1944-ben a Coney Island Vidámpark szinte teljes egészében leégett, így az 1903-as, eredeti állapota és korabeli épületei már csak képeslapokon láthatók. A NY Pass 4 órás csuklópántot ad, amivel fel lehet ülni erre-arra kivéve a hajmeresztő Cyclone-t. Rövid sétaútra innen, szintén az óceán partján található a NYC Aquarium is, amit a 2012-es Sandy-hurrikán elég rendesen megtépázott, de mára újjáépítették és teljes terjedelmében látogatható. Itt egész késő délutánig maradtunk. Őgyelegtünk a faburkolatú Boardwalk-on, üldögéltünk az óceán partján. Beszélgettünk egy orosz nővel, aki a 70-es években, fiatal lányként jött New Yorkba. Tovább sétálva keleti irányba található a Brighton Beach városnegyed, mely a nagyszámú orosz közösség, Little Odessa területe. Még keletebbre a félszigeten pedig a jó hosszú Manhattan Beach terül el, a new yorkiak kedvenc strandja. Coney Island máshogy élt az emlékeimben. Szombat lévén nagyobb mozgásra számítottam. Persze ez nem jelent semmit, mert Coney Island az elmúlt több mint 100 évben kulturális fogalommá vált. Számos film és rajzfilm, színmű, novella, TV-show alkotóit ihlette meg. Nathan’s híres hot dog kajázója viszont a régi, óriási adagokkal és sok “éhes” emberrel. Még vacsira is jutott a kajából, bár hidegen nem annyira jó a hot dog és a mindenféle dressinggel leöntött sültkrumpli + savanyúság, de a szállodában volt micro…

←← BACK NYC

NYC 1. nap ápr. 15.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April, 15 NY Skyline Körút


A szobánk elfoglalása és egy kis szusszanás után elindultunk első utunkra a városban. Azonban rendhagyó módon nem azonnal Manhattant céloztam meg, hanem a subway R-vonalát, mely Brooklyn-on kersztül a Verrazano-Narrows híd -ig visz. Jó nagy kört tettünk, a brooklyni vonalon több mint 40 percet ültünk és közben tanulmányoztuk a vonaton utazó népeket. A hídhoz érve ránk is sötétedett így a hidat “csak” esti fényben láthattuk. Innen az S53-es busszal átmentünk a hídon Staten Island-re. A híd 2-szintes. A buszunk az alsó szinten ment, így sajnos a hídon utazva abból szinte semmit nem láttunk. A buszról 1 megállóval előbb szálltunk le, ezért gyalogoltunk egy adagot a sötétben és alig találtuk meg a SIR Grasmere megállóját. A SIR-rel (Staten Island Railway) HÉV-eztünk tovább 3 megállót a végállomásig, a St. George Terminal-ig, ahonnan a komp Whitehall Terminal-ra (South Ferry) azaz Manhattan déli csücskére a Battery Parkhoz visz át. A 8,4 km-es átkelés 25 percig tart és ingyenes. A nagy kerülő és több átszállás oka az esti fényben pompázó Manhattan megközelítése az óceán felől (Skyline). Azt mondják Velencébe hajóval kell megérkezni. Ez érvényes lehet Manhattanre is… főleg este. A késő esti kompon alig volt utas és a nyitott térben, ahol fényképezni lehet, meglehetősen hideg volt. Érdemes a komp bal oldalán utazni, mert innen nagyon klassz látvány nyílik a Szabadság-szoborra. A Staten Island Ferry-n a bicikli is térítésmentesen szállítható. Átérve Manhattanbe jóval melegebb fogadott minket. Nem a South Ferry subway-állomást vállasztottuk (ez a legdélibb állomás Manhattanben), hanem átsétáltunk a Battery Parktól a Bowling Green-i subway-ig és a 4-es vonallal az 51st St./Lexington Ave.-ig metróztunk, majd az E-vonallal 1 megállót mentünk a szállodáig. A Bowling Greenen ill. a Battery Parkban jókora felfordulás volt átépítés/felújítás miatt.

←← BACK NYC