Albuquerque, NM

←← BACK Route 66


Albuquerque, NM


Laguna, NM


Grants, NM

Songs: Western/Apache HipHop Instrumental-The Good, The Bad & The Ugly (orig. 1966), Once Upon a Time in the West (orig. 1968)/Ennio Morricone
DISCLAIMER: THE SONGS USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

Az 1706-ban alapított, 1619 m-el a tengerszint felett fekvő, kb. 600.000 lakosú Albuquerque története a pueblo indiánok története, akik 12.000 évvel ezelőtt telepedtek le itt. Bab, kukorica és tök, amit termesztettek és a legendás, ma USA/Mexikó határfolyó, a Rio Grande mentén végig megtalálhatóak jellegzetes adobe épületeik, temetőik. 1540-ben a hódító Francisco Vasquez de Coronado érkezett ide, hogy az arany reményében megkeresse a mítikus Cibola 7 városát (The Seven Cities of Gold). Noha útja nem járt sikerrel, az aranyláztól hajtva mégis egyre több spanyol telepes érkezett a területre. A 16. sz végére már számos kereskedelmi pont volt a mai Albuquerque területén, de a 18-19. században még mindig csak egy poros város volt a Santa Fe-t Mexico City-vel összekötő 1600 mérföld hosszú El Camino Real út mentén. A város nevének eredetére több forrás utal. Az egyik az arab-római kor előtti név Al-bury-Karkar (Helyi Domb). A másik forrás a latin Albus Quercus azaz Fehér Tölgy elnevezést tekinti névadónak. Az 1849-ben kitört Kaliforniai Aranyláz felélénkítette a városban az átutazó forgalmat. Az igazán nagy változást ismét a vasút hozta meg, mely 1880-ban érkezett meg a városba. Albuquerque-t 1885-ben nyilvánították városnak. 1889-ben megalapították a University of New Mexico-t és ezzel nem csak a tudást alapozták meg, hanem a különböző kultúrák és közösségek értékét is megőrizték. A 66-os út, városi szakasza a Central Avenue, szintén nagy forgalmat hozott a városba. Motelek, pueblo ihletésű szálláshelyek, kávézók, éttermek, kempingek versenyeztek egymással az utazók kegyeiért. 1955-ben több mint 100 motel üzemelt Albuquerque-ben és nem volt könnyű üres szobát találni. Albuquerque ma az Államok 6. leggyorsabban fejlődő városa. Itt van az ország legnagyobb hőlégballon rendezvényközpontja (Balloon Fiesta), mely szintén sok látogatót fogad… elég borsos áron. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK Route 66

Santa Fe, NM

←← BACK Route 66


Santa Fe, NM


Los Alamos, NM


Rio Rancho, NM



Új Mexikó fővárosa az 1607-ben alapított, 84.000-es lélekszámú Santa Fe a legmagasabban fekvő (2194 m) fővárosa és a második legrégebbi, európai telepesek által alapított városa az Államoknak. Santa Fe egy elhagyatott, romos indián falu helyén épült. Bár véres csaták árán, de 1693-ig a pueblóké volt a város, majd jött a mexikói királyság, Don Diego de Vargas-al a spanyol uralom és 1821-ben újra a mexikói, Új Mexikó néven. (Mexican Territory of Santa Fe de Nuevo México) A telegráf 1868-as és a Santa Fe Railroad vasút 1880-as érkezésével gyors gazdasági fejlődésnek indult a város. Új Mexikó 1912-ben nyert államiságot és Santa Fe maradt a főváros. A 66-os út Santa Rosa-tól a kanyargós Old Pecos Ösvényt követte Santa Fe-ig és lefelé Albuquerque-ig is elég hajmeresztő az eredeti 66-os nyomvonal. Az 50-es években több figyelmet kezdtek fordítani a festői város eredeti küllemének megőrzésére, a spanyol és pueblo hagyományok megtartására. Túl azon, hogy Santa Fe a főváros, az állam kiszolgálásán kívül jelentős gazdasági részt képvisel a turisztika, a művészet, az oktatás és az ingatlanfejlesztés. Ez utóbbi a várossal észak felől szomszédos Sangre de Cristo hegység lejtőin történik, ahova az utóbbi 20 évben új és tehetős betelepülők érkeztek. Külön említést érdemel az adobe-építészet, mely a miáltalunk is jól ismert vályogépítészet. Az adobe elnevezés a vályogtégla spanyol neve. Az ősi építőanyag, lényegében szárított iszaptégla, általában szorosan tömörítve földből, agyagból és szalmából készül. A megformázott téglát kiszárítják a napon. Vályogtéglát hagyományosan nem csak az amerikai délnyugaton, hanem szerte a világon, többek között az ókori Egyiptomban és a Közel-Keleten is használtak. Az éghajlattól és a helyi szokásoktól függően az építési módszerek, stílusok és a vályog összetétele más és más a világ különböző helyein. Az adobe fal teherbíró, vízhatlan, önfenntartó és biztosítja a természetes energiahatékonyságot. Itt, a helyiek, néha aszfaltemulziót is adnak hozzá, hogy növeljék a téglák vízhatlanságát. Meszet és cementet is lehet még adalékként használni, de ezek mind növelik a költségeket. Latin-Amerika egyes részein a vízállóság növelésére kaktuszok erjesztett levét keverik az adobe-hoz. Még alkonyat előtt felmentünk a Santa Fe Operaház-hoz, 11 km-re a várostól északra még feljebb a hegyre. Ki gondolná, hogy ilyen magasságban, a várostól is távolabb egy operaház van? …és nem is akármilyen, mert 2016-ig 43 országos és 14 világbemutatót mondhat magáénak. Az eredeti, 1956-ban épült épület 1967-ben teljesen leégett. Amúgy kiváló út vezet fel és az opera is építészeti különlegesség, de felérvén nem találtunk ott egy lelket sem. Persze nem volt előadás, de szinte kísérteties csend fogadott minket. El is tévedtünk, mert az épületegyüttes tagolt és zegzugos. Igen nehezen fényképezhető is, mert rálátni az épületre csak távolabbról lehet. Az oldalt nyitott nézőtér ill. az épület homlokzata a felvezető úthoz képest ellenkező irányban van tehát mi csak az opera hátulsó felét láttuk.
A Loretto Kápolna misztikus lépcsője 1872-ben Santa Fe városába érkező tanító-gyógyító apácák számára Jean-Babtise Lamy, helyi püspök, francia építészek segítségével új iskolát és kápolnát építtetett. A kápolnán az utolsó simításokat végezték, amikor rájöttek arra, hogy nem tudnak feljutni a karzatra, ahol a kórus énekelne. Az apácák szomorúak voltak, de hittek Isten segítségéban és 9 napon át imádkoztak Szent Józsefhez aki ács volt. Aztán egy nap kopogtattak a kápolna ajtaján. Egy tiszta arcú, ősz öregember állt az ajtóban, kezében szerény szerszámos táskával. Azt mondta, a lépcsőt jött megépíteni. Hónapokon keresztül dolgozott, mindössze kalapácsot, fűrészt és mérőfát használt és megépítette a lépcsőt, majd a munka végeztével nyomtalanul eltűnt. A csigalépcsőnek azóta csodájára jár a világ. Hogy miért? Mert ellentmond a fizika, a statika és a gravitáció minden törvényének. Nincs központi támasza, nem “kapaszkodik” a falhoz, egyetlen szöget sem tartalmaz, és sehol sincs összeragasztva. A selymesen lecsiszolt fa kecsesen kúszik fel a karzatra, két teljesen szabályos, 360 fokos kört bezárva és tökéletesen illeszkedik a szűk helyre.
A lépcsőt azóta számtalanszor megvizsgálták, de nem tudnak rájönni, hogyan készülhetett. Még magán a fa anyagán is vitatkoznak, hiszen nemhogy a környékbeli fatelepeken nem árultak ilyen faanyagot, de a világon sehol. Vajon ki lehetett az aranykezű mesterember? Az apácák és a helyiek szerint is Szent József volt, aki egyenesen a mennyekből érkezett, hogy segítsen rajtuk. Szakemberek egy szűk csoportja szerint azonban nem olyan misztikus a lépcső, mint amilyennek tűnik. Sokak szerint a csigalépcső kis spirálja révén öntartó és az egyes elemek rögzítéséhez azért nem használtak szögeket és ragasztót, mert speciális, igen precízen kifaragott csapokkal vannak összefogatva. S hogy melyik oldalon áll az igazság? Ki-ki döntse el szíve szerint… Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK Route 66