San Francisco, CA

←← BACK Nyitóoldal


 

San Francisco, CA

 
 
 
San Francisco rövid története – Kalifornia motto: Eureka!
Kezdetek
Az európaiak érkezése előtt két indián törzs élt a régióban, az Ohlone és a Miwok törzsek. Vadásztak, halásztak és kagylókat, gyümölcsöt, dióféléket gyűjtögettek. 1579-ben Sir Francis Drake horghonyzott le Point Reyes-nél, de a San Francisco-öböl elkerülte a figyelmét. Jóval később, 1769-ben a Gaspar de Portola által vezetett spanyol szárazföldi expedíció, kelet felől jőve találta meg a csodálatos fekvésű öblöt. Azután, 1776-ban Juan de Anza hozta ide az első telepeseket, akik felépítették a Presidio erődöt az öböl bejáratánál. A Presidio erődrendszerének legfontosabb épülete a Fort Point, mely ma a Golden Gate híd déli hídfője alatt található. 1797-ben San Juan Bautista megalapította az első spanyol missziót is.
A 19. század
A század elején bálnavadász hajók és kereskedők jöttek az öbölbe. 1821-ben Mexikó és Kalifornia elszakadtak Spanyolországtól és önálló köztársaságot alapítottak. 1828-ban Jedediah Smith (vadász, író, térképész, a Sziklás-hegység egyik felfedezője), átkelvén a Sierra Nevada hegységen, elérte a San Francisco-öblöt majd 1835-ben egy angol ember, William A. Richardson megalapította a várost Yerba Buena (latin-amerikai sp. = kellemes gyógynövény-keverék) néven. Az 1830-40-es években sok amerikai érkezett és telepedett le a városban. 1846-ban Kaliforniát az USA-hoz csatolták és július 9-én a USS Portsmouth behajózott a San Francisco-öbölbe. Tengerészgyalogosok szálltak partra és kitűzték a városban az amerikai zászlót. 1847-ben a kis települést, Yerba Buena-t, az öböl neve után, átkeresztelték San Franciscóra. A városnak ekkor még csak 800 lakosa volt. Ugyanebben az évben James Marshall aranyat talált a területen. Ennek még abban az évben, decemberben híre ment New Yorkban, aminek következtében tömegek indultak el keletről ill. érkeztek San Franciscóba. A lakosság száma 25.000-re nőtt. Azonban 1851. május 4-én tűz pusztította el a várost. Az újjáépítést követően, 1857-ben elkészült a városi vízközmű-hálózat is. 1853-ban véget ért az aranyőrület, de miután 1859-ben Henry Comstock ezüstöt talált, így kezdetét vette az ezüstláz. Ellentétben az arannyal, az ezüst kinyeréséhez többés drágább berendezés szükséges, így az ezüstláz igazi haszonélvezői üzletemberek, vagyis az ezüstbárók (silver barons) voltak. Eközben más üzletemberek egy transzkontinentális vasútról álmodoztak, amely 1869-re meg is valósult, így Amerika két óceánját már vasút kötötte össze. A város egyre népesebb lett. 1870-ben 150.000, 1900-ban már 300.000 a városlakók száma.
San Francisco villamosa, a Cable Car
1873-ban elindult a híres, manuálisan működtetett san franciscói villamos vagy inkább városi sikló, a Cable Car. Eredetileg 23 vonal működött a városban, melyekből mára csak 3 maradt, részben a megszüntek kombinációja. Megalkotása a brit származású Andrew Smith Hallidie nevéhez fűződik, aki 1869-ben szemtanúja volt egy súlyos balesetnek a városban. Egy, az akkor még lovakkal vontatott kocsi megcsúszott a meredek, csúszós, kockaköves úton és maga alá temette a lovakat. Az öblöt körülölelő hegyoldalakra épült város közlekedése igen nagy gondot okozott, mert a hagyományos eszközök az úton való tapadás hiánya miatt használhatatlanok voltak. Hallidie végül a bányák lejtős aknáiban is használt kötélvasútban talált megoldást. Az elvet aztán a városi közlekedés gyakorlatába kellett átültetni. A lényeg, hogy a kocsira szerelt markolat (grip) bármikor meg tudja fogni vagy fékezéskor elengedni az út alatt folyamatosan futó kábelt. A kábel egyenletes sebességgel mozog, de mivel a kocsik függetleníthetők tőle, bármikor cserélhetők a vonalon vagy megállíthatók. Tehát a kocsi bármikor el tud hagyni egy vonalat és rácsatlakozhat egy másik vonalra azaz kábelre. 1890-re teljesen kialakult a rendszer 3 féle nyomtávval és 9 gépházzal. A 20. sz. elejéig változtak az útvonalak, a kocsitípusok, de több mint 100 éve nagyjából változatlan formában működik a rendszer. A Cable Car nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Évente 7 millió utassal San Francisco legnépszerűbb túristaatrakciója. A vonaljegy meglehetősen drága, 6-7 dollár. Inkább napijegyet érdemes venni, ami 20 dollár. Ezzel a Day Pass-al bármelyik másik közlekedési eszközön is utazhatsz San Franciscóban. Nagyjából 3 vonal van: a Powell-Hyde, a Powell-Mason és a California vonalak. A vonalaknak közös szakaszaik ill. találkozási pontjuk is van, pl. Chinatown-ba mindhárom vonallal eljuthatunk. A Lalinak annyira tetszett a dolog, hogy egy álló napig oda-vissza, ha nem is lógtunk, de utaztunk a Cable Car-al. Az igazi megszállottak természetesen lógnak a villamoson, még akkor is, ha tele van ülőhellyel. Szerintem baromi veszélyes, főleg, hogy a kocsik az út közepén mennek, így a felszállók kimennek az úttest közepére, míg jobbról és balról ott halad a gépkocsiforgalom. Mint a világ utolsó, manuálisan működtetett tömegközlekedési eszköze, a Cable Car nemzeti kincsként jegyzett az Államokban. Azonban a balesetek miatt évente több millió dollár kártérítést fizet ki a város a sérülteknek.
CLICK Korabeli képek balesetekről Valamit valamiért…? Utazzunk rajta óvatosan!

A 20. század
1906 április 18-án reggel 05:12-kor 7,5-8,3-as erősségű földrengés rázta meg a várost, mely hatalmas pusztítást okozott. A katasztrófának ca. 3000 áldozata volt és a város 80%-a földdel vált egyenlővé. A még nagyobb tragédiát a földrengés utáni tűzvész okozta. 28.000 épület semmisült meg és 250.000 ember vált hajléktalanná. Bővebben ITT Rubicon 1900 és 1904 között ill. 1907-1909 között bubópestis járvány is súlytotta a várost, mely 303 ember életét követelte. A század elején számos, ma már nevezetes épület épült úm. Hallidie Building 1917, Saints Peter & Paul Church 1924, Coit Tower 1933. A Golden Gate híd építése 1934-ben kezdődött. Sajnálatos módon az 1937-es májusi hídavatásig 11 építőmunkás halt meg. 1934-ben volt a dokkmunkások sztrájkja. A május 5-ei Bloody Thursday (Véres Csütörtök) néven elhíresült összecsapás a sztrájkolók és a rendőrség között megrengette a nyugati partot. 1912-ben az Alcatraz -szigeten felépült egy katonai börtön, mely 1934-től normál börtön lett az ún. “javíthatatlanok” számára egészen 1963-ig, amikor végleg bezárták. 1969 novemberében tiltakozó amerikai őslakosok foglalták el a szigetet és 1971-ig ott is maradtak. Az Alcatraz ma népszerű túrisztikai látványosság. Fizettség fejében pár napos, bentlakásos “börtönprogram”-ban is részesülhet az érdeklődő látogató és spirituálisan becsatornázhatja magát Al Capone lelkivilágába. 🙂 Az 1950-es években San Francisco a beatnikvilág központja lett, a 60-as években pedig a hippikultúra zászlóvívője lesz. Napjainkban San Francisco a melegek fővárosa. 1989-ben ismét földrengés sújtotta a várost, ezúttal 7,1-es erősségű. 9 ember halt meg. 1992-ben tűzvész söpört végig az Oakland Hill-en és 3000 lakóház égett le.
A 21. század
Ma San Francisco egy virágzó város és izzig-vérig multikulturális. A lakosság igen vegyes: spanyolok, kínaiak, filippínók, japánok színesítik a közel 900.000 fős város népességét. A legnagyobb Ázsián kívüli kínai közösség a san franciscói kínai negyedben él, bár a new yorki kínai népesságet illetően lehet játszani a számokkal. San Francisco csodálatos fekvésű, nagyon szép város. Az egyik legszebb város az USA-ban, de a Nyugati-parton mindenképpen. Az időjárása kissé szeszélyes, gyakran szeles és ködös. A Golden Gate híd sokszor párában úszik, alig látható. Nehéz fényképezni… nekünk szerencsénk volt.  Aki teheti, látogasson el San Franciscóba, nem fogja megbánni.
San Francisco, a Másság városa – LGBT-kultúra
San Franciscóról írva, úgy gondolom, hogy említést kell tenni a város újkori kulturális és társadalmi jellegzetességéről azaz az LGBT (Lesbian Gay Bisexual Transgender) közösségekről is, melyeknek ebben a városban van a legrégebbi mozgalmuk és képviseletük a világon. Erre utalva jó néhány becenévvel rendelkezik a város úm. “gay capital of the world” vagy “the original gay-friendly city”. Nem annyira ismeretes, hogy a melegkultúra közösségei számos cégnél, pl. a közeli Szilícium-völgyben is jelen vannak nagyszámú alkalmazottal, intellektuális befolyásuk jelentős. A mozgalom gyökerei a 18. századik nyúlnak vissza, de végleges kiteljesedésük a 20. század idejére, az 50-60-as évekre tehető. Ezekben az években vált a legintenzívebbé a mozgalom harca az elismertetésért. Mára már nem is San Francisco, hanem Los Angeles az “első meleg amerikai város”, a harmadik helyen New York áll. A sorrend kialakításakor számos szempontot vettek figyelembe: az államban a melegekre vonatkozó törvényi szabályozás mellett többek között az ismerkedési lehetőségek tárházát, a nem heteroszexuális politikusok arányát és a gyűlölet-bűncselekmények számát is. A 80-as években fejét felütő és a 90-es években roham tempóban terjedő AIDS hatalmas csapást jelentett a mozgalom és hívei számára. 15 év alatt 20.000 ember halt meg a városban. Még egy érdekesség: a San Franciscóban található 450 m2-es LGBT múzeum sem a legnagyobb a világon, hanem a Németországban, Berlinben működő Schwules Museum. Harvey Milk volt az első meleg amerikai köztisztviselő, aki nyíltan vállalta másságát és kiállt a melegek jogaiért. 1978 november 28-án Dan White, a tisztségéről néhány nappal korábban lemondott önkormányzati képviselő a városházán lelőtte George Moscone polgármestert és Milk-et. San Franciscóban teret neveztek el Milkről. A Harvey Milk Plazán szivárványmintás zászló leng…
Treasure Island és az Oakland Bay Bridge
A híd építése CLICK CONSTRUCTION TIME-LAPSE A Kincses Sziget egy mesterséges sziget, melyet az 1939-es Golden Gate Nemzetközi Kiállítás alkalmából létesítettek. Az Alcatraz-tól keletre található és a kis Yerba Buena szigeten át érhető el, melyre az Oakland Bay-hídról letérve juhatunk el. A szigeten léghajó, hidroplan és repülőgép légikikötő, kisebb légibázis, radarközpont, lakópark, bevásárlóközpont, valamint számos szabadidős tevékenységet kiszolgáló létesítmény található. A sziget sokáig a haditengerészet tulajdonában volt. Jelenleg a városé, de továbbra is működik itt egy haditengerészeti székház. Az eredeti, 1936-ban átadott, azóta az új hídszakasszal bővült és jelenleg több mint 7 km hosszú, kétszintes, 10 sávos Oakland Bay-híd jóval kevesebb figyelmet kap, mint szomszédja, a Golden Gate pedig méreteit és megjelenését tekintve nem marad el mögötte… szerintem. 🙂 Az Oakland Bay Bridge atrakciója a ledlámpás, programvezérelt kivilágítás, mely csak napi $30 költséget jelent a városnak. CLICK NÉZD MEG ITT! A híd a san franciscói Embarcadero-tól indul és a Yerba Buena szigeten át Oakland-ig visz. A naponta áthaladó 240.000 jármű hídpénzt fizet. 🙂
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart


←← BACK Nyitóoldal

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s