NYC 11. nap ápr. 25.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 25, New York-Washington DC
Reggel ellátogattunk a Queensboro-hídhoz (épült 1909-ben), ami a szállodánktól pár perces séta észak felé. Neve 2011 óta kiegészült Ed Koch, egykori new yorki polgármester nevével, így azóta hivatalosan Ed Koch Queensboro a híd neve. A díjtalan (toll free) híd 2 szinten 5+4 sávon +1 kerékpár/gyalogos sávon kűzd a forgalommal. Több mint 1 km-es hosszával átível a Roosevelt-szigeten így kötve össze Queens-t és Manhattant az 59. utcánál. Délelőtt 11-kor indult a buszunk Washington DC-be a W 31. utca és 8. sugárút sarkáról. Taxival jöttünk át a Queens Midtown Tunnel fizetős alagúton keresztül. A “legendás” manhattan-i forgalom ellenére a cabbie (ny-i taxisofőr) profi módon vitt át minket. TÉRKÉP Tripper Bus indulási hely Közvetlenül a szomszédban található a Madison Square Garden böhömnagy, köralakú csarnoka is, melyet szintén nem szeretnek a New Yorkiak. Itt volt a már korábban említett régi Penn Station impozáns épülete. A csarnoknak összeköttetése van a Penn Station-el. Az Tripper Bus megállója pedig a két blokknyi méretű James A. Farley Post Office (ép. 1912), az USA központi postahivatala mellett van, amelynek irányítószáma 10001. Beaux Art stílusban épült és a monda szerint azért ilyen alakú, hogy a homlokzatán lévő hosszú felirat elférjen az épületen: “Sem hó sem eső sem hőség sem az éjszaka sötétje nem gátolhatja futárjainkat küldetésük gyors teljesítésében.”. 🙂 James Farley volt az Államok 53. főpostamestere. A jelenlegi Postmaster General egy hölgy. 🙂 A hagyományos postai forgalom erőteljes csökkenése miatt 2009-ben megszünt a 0-24 órás operálás, de így is 07-22 óráig van nyitvatartás. A Post Office egyik fő atrakciója a Mikulás-szolgálat, amikor minden évben levelek ezreire válaszolnak a postamester “mikulások” ill. kézbesítik ezeket a Mikulás nevében szerte az országban. Az épület alagsorában van a valamikori városi csőposta-rendszer érkeztetője is, melyet az 50-es évekig használtak. A Tripper Bus Washington DC-be (menetrend) pontosan indult és hamarosan a Lincoln Tunnel egyik ágában robogtunk a Hudson folyó alatt. Ez az alagút is fizetős, 3 ágból áll, melyek 1937-ben, 1945-ben és 1957-ben épültek.

←← BACK NYC

NYC 10. nap ápr. 24.

←← BACK NYC


Midtown View from Gantry Park, LIC

TÉRKÉP April 24, Midtown/Flatiron Bldg./Madison Square
Utolsó, teljes napunkat a City-ben a Lexington Ave.-n kezdtük és felmetróztunk a Guggenheim Múzeumhoz a 88. utca/5. sugárút sarokra. Itt tébléboltunk egy darabig, reggeliztünk, bámultuk a kutyát sétáltató embereket és a futókat majd felszálltunk a Midtown felé menő M4-es buszra. Kb. a W 53. utcánál szálltunk le a neogót St. Thomas templomnál, amit éppen renováltak, de kárpótolt minket a csodálatos harangjáték ami fogadott minket. Ezt követte a szintén neogót St. Patrick katedrális. Elértük a Diamond Row-t vagy más néven Gyémánt Negyedet. A W 47th utca 5th Ave. és 6th Ave. (sugárútak) közötti szakasza a gyémántkereskedők és ékszerkészítők Mekkája. Vasárnap lévén sajnos nem sok mindent láttunk, az üzletek kirakatai többnyire üresek voltak. Normál menetben itt nagy a sürgés-forgás, 4000 ékszerész és nagykereskedő cserél, elad és vásárol finomékszereket, drágaköveket és gyémántot, mindezt egyetlen rövid útszakaszon. Az Államokba importált gyémánt 90%-a megfordul itt mielőtt kereskedés céljából más helyekre jutna el az országban. A kiállított ékszerek választéka lenyűgöző, de akár vásárolsz akár csak bámészkodsz, légy óvatos! Ha azt gondolod, hogy itt van és nem máshol a legmegfelelőbb hely, hogy egy igazán jó minőségű pl. eljegyzési gyűrűt vásárolj, akkor nem lesz egyszerű dolgod. Az amatőr ékszervásárlót könnyen behúzhatják a csőbe, tanácsos tehát valaki hozzáértőt megkérni, aki elkísér. A Rockefeller Center sem maradhat ki, itt is tettünk egy rövid sétát majd elmetróztunk a Madison Square-ig ahol a szintén ikonikus Flatiron Building (Vasalóház) található. Építésekor, 1902-ben a legmagasabb épülete volt a City-nek. Az épület legkeskenyebb része mindössze 2 m. Egyébként nem ez az egyetlen vasaló alakú épület New Yorkban. A park szélén ücsörögtünk egy keveset és bámultuk a vasárnapi Broadway forgalmát. A Madison park (az USA 4. elnöke James Madison emlékére), az egyik legszebb tere a City-nek, az óratoronyhoz hasonlító Met Life Tower, számos szobor és egy virágokkal övezett gránitszökőkút található itt. Valamikor a Madison Square Garden is itt volt, hatalmas monstrumként most a Penn Station mögött áll.
Az M-vonallal mentünk vissza Long Island City-be és kisétáltunk még egyszer a Gantry Plaza Parkba, melyről érdekes kilátás nyílik a naplementés Midtown-ra. Ez a valamikor nagyon lepukkant része Queensnek dokkokkal és átemelő hidakkal volt tele. ezeket mind kiköltöztették az East Riverről. A hatalmas tengerjáró cruisok sem jöhetnek már be ide, mint hajdan. A nemzetközi kikötőnek a Brooklyn Cruise Terminal (Red Hook/Brooklyn) adott helyet. A Gantry Park északi végén volt a Pepsi Cola palackozó üzeme, máig látható hatalmas neonreklámja LIC jelképévé vált. Most teljesen vállalható a terület, számos apartmanház is épült az East Rivernek ezen az oldalán. A Gantry Plaza Park még nem készült el teljes hosszában, de a kb. 5 ha-os partisétányon játszótér, kajázók, piknikasztalok, bringaút és horgászhely stb. már most is van. A környék tökéletes szálláshely a City-be látogatóknak. Jóval olcsóbb mint Manhattan és éjjel füldugóra sincs szükség… 🙂

←← BACK NYC

West Point, N.Y.

←← BACK NYC


West Point, NY


Tarrytown, NY Sleepy Hollow/Álmosvölgy 1 km


Cortland, NY


Bear Mountain, NY


West Point (USMA) története
West Point kissé hűvös, vadregényes, erdős vidék és itt van a közelben, a Hudson túloldalán Tarrytown azaz Álmosvölgy is. A Fejnélküli Lovas (The Headless Horseman) története kapcsán esetleg érdekes lehet, hogy kb. félúton West Point felé a Hudson mellett található a titokzatos Sleepy Hollow, melynek legendája apropóján készült az azonos című film 1999-ben. Ide az MTA Metro-North/Hudson Line vonataival juthatunk el New York/Grand Central pu.-ról. A vonat végig a Hudson folyó mellett halad.

13 láncszem a leleményesség emlékére. A Nagy Lánc egy része a Trophy Point mellett, West Point
Ez itt egy nagyon igényesen összeállított oldal érdekes, korabeli történetekkel, köztük: Az Álmosvölgy Legendája, A Fejnélküli Lovas történetével. New Yorktól West Point 85-100 km-re, forgalomtól és útvonaltól függően kb. 1-1,5 órányira van busszal vagy autóval. Mi egy egésznapos, nagyon nyugis túra keretében látogattuk meg a Katonai Akadémia “körletét” a Coach USA-val. Hajóval romantikusabb lett volna menni. Erre csak egy lehetőséget találtam, de azokban a túrákban stadionlátogatás ill. egy focimeccsen való részvétel is van. Igaz, fakultatív, de időben macerás volt egyeztetni, mivel az indulások a meccsekhez igazodnak. West Pointnak természetesen van saját focicsapata is, a Fekete Lovagok (Black Knights). Valamikor felment a Circle Line-nak is hajója West Pointig. Korábbi látogatásomkor egy nagyon családias, hajós kirándulás keretében voltam az erődben, de az az idő már elmúlt. Manapság sokkal több a látogató, hazai és külföldi egyaránt. Ki tudja, talán biztonsági okok miatt szüntették meg. Most már csak a Bear Mountain Nemzeti Park -ig megy hajó, ami szintén egy jó kirándulás, főleg gyerekekkel. Mivel az erőd előbb volt meg, az Akadémia és a hozzátartozó kampusz tulajdonképpen ma is egy erődrendszer a Hudson völgyében a folyó legkeskenyebb, jól védhető szakaszánál. Ezen a pontján a folyónak egy 460 m hosszú láncot feszítettek ki 1778-1783-ig, hogy a Függetlenségi Háború alatt az angolok ne tudjanak felhajózni a Hudson-ön. Chain Battery Térkép ahol kihúzták a láncot. A Nagy Lánc-ot 1783-ig minden tavasszal kihúzták a folyó felett, de télire bevonták, hogy a fagy és a jég ne tegyenek kárt benne. Amúgy a láncot a Királyi Flotta által soha nem érte kihívás…   🙂 viszont annál kalandosabb volt a későbbi sorsa. Mivel 1812-ben újabb háború volt kilátásban az angolokkal, úgy gondolták szükség lehet még rá, de nem így történt. A Nagy Lánc a Hudson partján hevert elhagyatva, az enyészetnek kitéve. Végül 1829-ben beolvasztották, de nem a teljes mennyiséget. Ezt követően a megmaradt láncszemeket adták-vették, árverezték, hamisították. A hamisított szemekről idővel kiderült, hogy jóval nagyobbak mint az eredeti szemek. Szerencsére egy része a láncnak megmenekült a pusztulástól és 13 szem West Pointban van kiállítva a Trophy Point mellett. Az átverések sorozatából álló zavaros történet “láncszemeit” végül 1989-ben Lincoln Diamant, a Hudson folyó történésze rakta össze ill. írta le.
West Point idővonala

  • 1780 Benedict Arnold a west point-i erőd parancsnoka.
  • 1788-tól, a Függetlenségi Háború végével West Point lesz az USA, mint új ország első erődje.
  • 1790 Fontos stratégiai pont lévén, George Washington kigondolja egy katonai akadémia tervét.
  • 1802 Thomas Jefferson, mint alapító, aláírja az akadémia törvényi szabályait, melyek a West Point Katonai Akadémia működését biztosítják és márciusban megnyílik az USMA.
  • 1817-1833 Sylvanus Thayer ezredes az akadémia főintendánsa. Számos oktatási reformja ma is része a képzésnek.
  • 1822-ben A. David Moniac, creek (krík) indián volt az első őslakos, aki az USMA-n végzett.
  • 1850 Erősítik a tananyag katonai jellegét.
  • 1861-1865 Az Észak és Dél között zajló polgárháborúban mindkét oldalt West Pointban végzett tábornok vezette: Robert E. Lee és Ulysses S. Grant tábornokok.
  • 1877-ben Henry Ossian Flipper volt az első afroamerikai, aki az USMA-n végzett és később katonai vezető lett.
  • 1915 Az osztályok 1/3-a tábornok lesz.
  • 1950 West Point intézményesen is megnyitja kapuit az afroamerikai kadétok előtt.
  • 1976 Női kadétok is felvételt nyernek az Akadémiára.
  • 1980-ban 62 női tiszt végez az Akadémián.
  • Napjainkban a kampusz területe 6,5 km2, így a világ egyik legnagyobb területű katonai iskolája.
  • 2016 óta az USMA 200 éves történetében először, női dékán, Cindy Jebb dandártábornok van hivatalban, aki a Társadalomtudományi Tanszék professzora és főintendánsa.

←← BACK NYC

NYC 9. nap ápr. 23.

←← BACK NYC


A mai nap a West Point-i túráé volt. A Port Authority -re Port Authority Bus Terminal Maps történő visszaérkezésünk után átsétáltunk a 42. utcában található Madame Tussauds viaszmúzeumba. Kb. másfél óra után vegyes érzésekkel jöttünk ki. Ha nincs NY Pass-od, akkor végképp nem éri meg, mert elég drága a belépő. Aztán ismét benéztünk az esti Time Square-re…
Time Square, a City egyik szimbóluma CLICK Time Square WebCams
Talán még a tőzsgyökeres new yorkiak közül is csak kevesen tudják, hogy a Time Square, ez a bevásárló, szórakoztató és turisztikai sarokköve a világnak honnan kapta a nevét. A 7. sugárút és a Broadway X-alakú kereszteződése a 42. és 47. utca közötti területen, 2 végén 2 ékalakú háztömbbel, mely terület 1904 előtt a forgalmas, lovaskocsikkal teli Longacre Square néven volt ismert a londoni kocsikörzet után elnevezve.
A körzet fejlesztése a 19. sz. első felében kezdődött, amikor John Jacob Astor megvette a területet. Astor szállodaépítéssel és egyéb ingatlanügyletekkel alapozta meg a szerencséjét. 1904-ben, amikor a tér már elég ismert volt, Adolph S. Ochs, a New York Times kiadója kezdett itt új irodát építtetni. Így került a szerkesztőség a 42. utcai Longacre téren lévő ékalakú háztömb végén lévő Times Building felhőkarcolóba, ami a 120 m-es magasságával akkor a világ második legmagasabb épülete volt. 1904. április 8-án lett a tér neve One Times Square és 1905 januárjában beköltözött a szerkesztőség is a 25 emeletes épületbe. Ochs úr később meggyőzte George B. McClellan akkori polgármestert, hogy építsen a térhez egy metróállomást is. (Ez az 1917-ben megnyitott állomás ma a világ legforgalmasabb metrócsomópontja 13 vonallal és évi 65 Mió-s utasforgalommal.) Alig három héttel később pedig megjelent az első elektromos fényreklám is a közeli bank oldalán a 46. utca és a Broadway sarkán. A New York Times 1913-ra kinőtte az épületet és tágasabb irodákba költözött a 43. utca/Broadway-ra. Az akkoriban még nagyobb és sikeresebb New York Herald újság 8 utcával délebbre, a 34. utcánál található térnek lett a névadója, Herald Square. A Time Square-től délre lévő és akkor már terjeszkedő vöröslámpás negyed, a Tenderloin mintha a Time Square sötét jövőjét vetítette volna előre… Ahogy New York növekedése folytatódott, a tér és környéke forgalmas kulturális csomóponttá vált, ahol színházak, zenetermek és előkelő szállodák létesültek. Az első színház 1895-ben épült itt, az első világháború idejére pedig már ez volt a város színházi negyede, ahol olyan sztárok léptek fel, mint Fred Astaire vagy Charlie Chaplin. Az 1929-es tőzsdekrach elérte a negyedet is. Megváltozott a tér légköre és számos üzletág elhagyta a térséget. A 30-as évek válsága idején sok színházat mozivá alakítottak, mert az embereknek nem volt pénzük a drágább színházi jegyekre. Az elegáns éttermeket és klubokat is olcsóbb kifőzdék kezdték felváltani, majd a II. világháború után egyre több félig meddig elrejtett peep-show, szexmozi és éjszakai klub jelent meg, de ekkor még viszonylag biztonságos volt a környék. Azonban a későbbi évtizedekben a Times Square igen sötét időket élt meg, melyeket a Taxisofőr (Taxi Driver), az Éjféli cowboy (Midnight Cowboy) c. filmek ill. a 2017-ben indult HBO sorozat, a Fülledt utcák (The Deuce 1) és The Deuce 2 mutattak be. Nyíltan megjelentek a nívótlanabb szórakoztatóipari egységek, beleértve a pornográf peep-show-ipart is. A 60-as évektől a szexipar, a go-go bárok, a szexboltok, a drog és a pornószínházak rossz hírű negyeddé változtatták a teret és környékét. 1981-ben a Rolling Stones finoman fogalmazott, amikor a 42. utca ezen szakaszát a „világ leglazább helye” névvel illette. Valójában a környék a 70-es és 80-as években a „bűnözés szimbóluma”-ként volt ismert és a túristák többnyire elkerülték a Time Square-t. Rudolph Giuliani polgármester vezetésével az 1990-es évektől New York lassú, de határozott megtisztulása lendületet adott a Times Square konszolidálására is. Ez volt a “Disneyfication”-korszak. 🙂 A revitalizációs és befektetési programoknak köszönhetően a 90-es és 2000-es években újjászületett a tér. Egy virágzó turisztikai célponttá vált és ma már nyugodtan besétálhatsz a klassz üzletek, éttermek és színházak közé. Szilveszterkor közel 1 Mió ember gyűlik össze, hogy megünnepelje a Times épületről leeső labdát azaz a Dropping of the Ball (A Labda Leesése) atrakciót. A labdát 2008-tól egy ún. energiahatékony gömb váltotta fel, mely a hagyomány és a modern technológia házassága, a lenyűgöző Philips LUXEON LED világító egységeivel. 1972 óta a labdaparádét az ABC-csatorna is közvetíti és ma már 100 Mió ember nézi szerte a világon. A teret leginkább a színes neonreklámok és egyéb világító feliratok kavalkádja tette híressé, no meg a megállásnélkül jövő-menő emberáramlat, mindenféle mulatságos és extravagáns figurák. A legpatinásabb és állandó fényreklám az íves NASDAQ, a Coca-Cola és a TOSHIBA. A Time Square 2009-re nagyrészt autómentessé vált átmeneti sétálóutcákkal. A Broadway ezen szakaszán megszünt a gépjárműforgalom. Ez egy igen merész lépés volt, eredetileg csak egy kísérlet, melyet az akkori polgármester, Michael Bloomberg támogatott, de bejött és hamarosan állandóvá vált. A Time Square „rendbetétele” odáig jutott, hogy 2011 februárjától dohányzásmentes terület is lett. A korábbi látogatásomkor ezt soha nem gondoltam volna. 🙂 Sokan emlékeznek még és gondolnak nosztalgiával a régi Time Square-re, ha nem is a pokoli évekre, de a valamikori izgalmas és különleges hangulatú helyre. Mára a tér inkább családi és túristás parkká vált, de mégis, aki ma látja először a Time Square-t, annak is maradandó élményt fog nyújtani. Bill Clinton mondta (bár ő messze nem volt new yorki 🙂 ): „Ha felidézzük a régi teret, az öreg, korai Time Square a prostituáltak és színes karakterek romantikus és lenyűgöző keveréke volt.”

←← BACK NYC

NYC 8. nap ápr. 22.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 22, METropolitan Museum/American Museum of Natural History/Midtown
Reggel a Central Park északi részén bóklásztunk. Itt található a Jackie Kennedy-ről (1929-1994) elnevezett tó (Jacqueline Kennedy Onassis Reservoir), amely a park tavai közül a legnagyobb. Közel 3,8 millió m3 víz, kerülete 2,5 km. A tó, neve szerint is, tulajdonképpen egy nagy víztározó, mely 1858-tól 1862-ig épült és a City vízellátását biztosította, de a szennyezéstől tartva 1993-ban kiiktatták a rendszerből. A tó körül felújították a futópályát, részben Jackie emlékére is, mert az 5. sugárúti lakásából Jackie Kennedy ide járt ki futni. A park keleti részén, az Upper East Side-on ebben a magasságban kb. a keleti E79th-96th/2nd Ave. által határolt terület Yorkville, a magyar negyed azaz a Little Hungary. Már korántsem él annyi magyar New Yorkban, mint a tömeges bevándorlás idején és az azt követő évtizedekben. Akkor 200.000-es! volt a magyarság létszáma a City-ben, részben és a kezdetekkor a Lower East Side-on és csak később Yorkville-ben. A múlt század végére, a magyar közösséget illetően teljes hanyatlásnak indult a negyed, de New Yorkban még mindig kb. 30.000-en vallják magukat magyarnak és kb. 5000-en beszélik rendesen a magyar nyelvet.
Nyitásra ott voltunk a MET-nél majd átmentünk a park másik oldalára a Természettudományi Múzeumba. Ez utóbbi mellett található a szintén nagynevű Hayden Planetárium is. A két világhírű múzeum egymással egy vonalban van a park keleti ill. nyugati oldalán. 1-1 hét is kevés lenne a teljes bejárásukhoz.
Ismét egy zarándokút következett. Elmentünk a W 68. utca 19-be, ahol James Dean lakott. Rövid hollywood-i pályafutása alatt is, korai és tragikus haláláig fenntartotta ezt a kis stúdiót, melyben akkor még fürdőszoba sem volt. Hollywoodot nem szerette, New Yorkot igen… hmmm. Újabb séta át a parkon egészen a Hotel Plaza-ig, mely a park DK-i csücskénél található. A szálloda lobby-jában nyilvános illemhely van, így lehetőség nyílik megnézni a pazar belsőt. 1964-ben és 1974-ben itt szállt meg a Beatles. Az épületbelsőket, lobby-kat, ahol mód van rá, egyébként is érdemes megnézni New Yorkban. Az egyik legelső POPS-épület (Privately Owned Public Space) a Trump Tower (ép. 1983) volt, melybe szabad a bejárás. A 4 emelet magasságból lezubogó beltéri vízesés valóban nem semmi látvány. A felhőkarcoló-építészetben alkalmazott stílusirányzatok mint pl. az Art Deco, a Beaux Art, igazán szép és ízléses példányokkal képviselteti magát a City-ben.
Az N, R-vonallal ismét a Time Square felé vettük az irányt, ahol ránk is sötétedett.

←← BACK NYC

NYC 7. nap ápr. 21.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 21, Intrepid/Hell’s Kitchen/FED/Lower East Side Memorial Walk
Reggel a 86-os mólónál, az Intrepid szabadtéri múzeumnál kezdtünk. Ide is többféleképpen lehet eljutni, a jól bevált E-vonalat és az 50. utcától az M50-es buszt választottuk. Általában elmondható, hogy a crossroad buszok számozása megegyezik az utca számával ahol közlekednek. A buszok betűjele pedig az érintett kerület nevének kezdőbetűje. Pl. M20 (Manhattan) vagy B41 (Brooklyn). Mivel a Lalinak nagyon tetszett, szinte az egész délelőttöt a csatahajón töltöttük. A USS Intrepid a II. világháborúban harcolt majd Vietnamon át a Szuezi-csatornáig jó pár helyen megfordult, véglegesen 1974-ben szerelték le. Renoválása után a hajómúzeumot 2008 őszén nyitották meg, majd 2012-ben egy űrhajós-szimulációs pavilonnal is kiegészítették a fedélzetet. Gondolhatod, hogy a gyerekek, de a férfiak is mennyire élvezik az Intrepidet. Csak megjegyzem, hogy az Intrepid hordozó nőnemű (ahogy a City is az) és a jelenlegi múzeumigazgató is egy hölgy, de ez Amerikában nem rendkívüli dolog… hmm   🙂
Az Intrepiddel egy vonalban található a Hell’s Kitchen (A Pokol Konyhája) negyed, most Clinton (DeWitt Clinton, egykori NY-i kormányzó) a neve. Lehet, a rémes múltját feledtetendő kapott új nevet. A W 34-57. utca, a 8. Ave. és a Hudson folyó által határolt területet kezdetben ír bevándorlók lakták és Hell’s Kitchen igen nyomorúságos lakónegyednek számított. A manhattan-i telekárak itt voltak a legalacsonyabbak. Hell’s Kitchen egészen a 80-as évek végéig a krimi- és drogstatisztikákban előkelő helyet foglalt el. A negyed a puerto ricói és ír bevándorlók csoportjai közti, nem ritkán véres konfliktusok szolgáltak alapul a West Side Story c. musical történetéhez. Megjegyzem, hogy ma a fő “drogközpont” az Upper Manhattan városrész Washington Heights negyedében működik. Itt, főleg este, ne nagyon mászkálj! Hell’s Kitchen életében a fordulatot a 90-es évek hozták. Sok régi, ún. walk-up (no lift) épületet lebontottak és új apartmanházakat építettek lásd Silver Towers, bár ezekben elég borsos árú bérlakások vannak. Egészségügyi, raktározási és üzleti létesítményeivel Hell’s Kitchen mára teljes mértékben bekapcsolódott a City életébe. Hiába keresztelték át, legendás nevét ma sem feledte, mert a new yorkiak máig ezt használják.
Ezután elzarándokoltunk az Actors Studióba, James Dean egykori színiiskolájába. Számos világsztár látogatta a főleg “method-acting” módszeréről híres drámatanodát. Majd jött a Federal Reserve Bank, ahol ingyenes túrán lehet résztvenni, de időpontot kell foglalni, ami egyáltalán nem volt egyszerű. Az aranyrudak nem adták könnyen magukat…  🙂 12 ilyen bank működik az Államokban. A new yorki FED egy erőd, még bástyája is van és a rövid kis Liberty St. ill. Maiden Lane utcácskák által határolt egész háztömb a bank épülete.
CLICK Részletesen ITT olvashatsz erről, és ITT, Időpontot pedig ITT foglalhatsz.
Innen elzarándokoltunk az East River által határos Lower East Side-ra, ahhoz a házhoz, ahol az első látogatásom során laktam. Örömmel láttam, hogy kisebb-nagyobb renoválásokat leszámítva semmi nem változott… ellentétben velem, a City egy örökifjú hölgy. 🙂 A kispad a ház előtt, az utcanevek (itt még nem számozottak az utcák), a tipikus new yorki, magas sodronnyal ellátott játszótér (playground), az iskola, minden a régi. A ház fel lett újítva és a lobby-ban van egy pici recepció is benne egy latino hölggyel, akinek az angolja elég hiányos volt. Az eredetileg német és zsidó bevándorlók által lakott negyedbe az utóbbi évtizedekben sok ázsiai költözött. Lower East Side-nak sajátos hangulata van sok élőzenés bárral, kajázóval, szórakozóhellyel, éjszakai bulihelyekkel és galériával. A street art mozgalom alkotásait is számos helyen látni a házfalakon. Jó lenne így megőrizni… A negyed nyugati szomszédai a Chinatown és Little Italy kerületek. Az első egyre nagyobb, az utóbbi egyre kisebb lesz. Útvonal haza F-vonal, E-vonal.

←← BACK NYC

NYC 6. nap ápr. 20.

←← BACK NYC


TÉRKÉP Apr. 20, Harlem Gospel/Upper Manhattan/Upper West Side/Empire State Bldg.
Ma délelőtt Gospel Wednesday-re mentünk a W 125. utcába Harlembe. A baptista istentisztelet kórussal 1 órás volt (sajnos nem lehetett fényképezni), utána pedig volt egy szintén kb. 1 órás túra a környéken. Az istentisztelet végén kaját is kaptunk. Ez kb. már majdnem délben volt. 🙂 Harlemnek ez a Central Parktól északra eső része az igazi Harlem, az egyik legrégebben benépesült negyede a City-nek. Nem tévesztendő össze az Upper East Side, kb. a 100. utcától északra eső ún. Spanish Harlem (Kelet-Harlem) részével, ahova a 70-80-as években inkább csak autóval volt ajánlatos elmenni. Útközben bekukkantottunk a sok világhírességet útjára indító Apollo Színházba is. Fel van újítva, de a homlokzata egészen más lett, mint fénykorában volt. Harlemnek ez a része teljesen kulturált, nyugodt és tiszta. Aki megéhezik, annak érdemes elmetrózni ide és elkölteni egy ebédet valamelyik soul-food étteremben, ahol a Dél ízeit kóstolhatja meg. Valójában a soul-food a Louisianába (a Deep South) bevándorolt franciák továbbá kreolok és mexikóiak, texasiak konyhája natív amerikai azaz némi indián beütéssel. Szóval az ízek multikultúrája.
Harlemből egy jó kis sétával felmentünk a Hamilton Heights-re a City College-hez. Ez egy dombos része Manhattannek. A College a NYU-hoz tartozik, neogótikus épületei nagyon szépek. Délután következtek sorban: Columbia Egyetem (al. 1754), ahol anno a nagynénim tanult, Riverside Church, Kossuth szobor a Riverside Parkban W 113. utca és a St. John the Divine Cathedral az Amsterdam Ave.-n (10. Ave.). A Central Park ezen nyugati oldalán 3 pályán 7 subway-vonal jár. A Lincoln Centerbe érve pihentünk egy kicsit, itt is ki vannak téve székecskék és lehet bámészkodni. Pár perc erejéig bekukkantottunk a Metropolitan Operaházba is. Amúgy ez a negyed a valamikori, puerto ricoi bevándorlók által lakott San Juan Hill, ami most egy nagyon decens része Manhattan-nek, rá sem lehet ismerni. A lakbérek csillagászati magasságokban vannak, 1 studió 3500-5500 dollár/hó, de elég nagy a szórás + gáz, villany, internet további kb. $150-200. A vízhasználat általában benne van a lakbérben. (Lásd oldalsáv Hasznos Linkek/Megélhetési költségek NYC) Néhány tételnél érdekes lehet az összehasonlítás az itthoni árakkal…
Eme kis kitérő után du. 6 körül az 1-es subway elvitt minket a W 33rd utcába az Empire State Building-hez. Az Empire 86. emeletéről nézve magával ragadó a “naplementés” Manhattan. Bár 1931 óta számos más felhőkarcoló épült a szigeten, szerintem, ez az épület máig New York elsőszámú ikonja maradt. Mire leértünk besötétedett. Az E+M-vonallal mentünk haza.

←← BACK NYC

NYC 5. nap ápr. 19.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 19, High Line/Chelsea/Meatpacking/Greenwich/WTC-9/11/Grand Central
Ma reggel az E-vonalon elmentünk a W 14. utcáig ahol a High Line egyik vége van. Kb. 1,5 km-re északra a W 34. utcánál van a másik vége a Hudson Yards-nál. Ez a valamikori magaspályás vasút helyén épült parkosított függősétány a Chelsea-Meatpacking negyed házai közt halad az utcaszinttől kb. 2-3 emelet magasságban. A vasút egykor a város ellátásában játszott szerepet, itt hozták be a zöldséget, húst stb. a City-be. A közeli, hatalmas Chelsea Market (piac) is erre az időre emlékeztet bár ma már teljesen máshogy néz ki belülről mint pl. a 70-es években. A negyed Meatpacking (húscsomagoló-elosztó) elnevezése szintén az itt folytatott egykori tevékenységre utal. A Hudson-ön érkezett hajók rakományait átrakták a vasútra, melyet kezdetben lovak vontattak, ekkor még az utca szintjén. Azonban a keresztirányú útcák miatt lassú és balesetveszélyes volt a szállítás. A West Side Cowboys-ok története a Halál Sugárúton (ma 10th Avenue) rémes eseményekről tudósít. Ezért felvitték a vasutat a magasba. Azonban a közúti áruszállítás térhódításával egyre csökkent a West Side Line szerepe. A 80-as évek végére az északi szakaszt ki is iktatták és kezdetét vette a vonal haláltusája. A síneket és környéküket kezdte felverni a gaz és a rozsda, noha a traverzek szegecselt vasszerkezete statikailag stabil maradt. A látvány nem tett jót a városképnek. Mígnem a 90-es években, miután már a teljes bontás is kilátásban volt, megjelentek az újkori városi felfedezők, önkéntesek és helyi patrióták. Összefogással, évekig tartó munkával, parkosítással létrejött a High Line. Az újjáépítés 4 ütemben történt és közel 10 évig tartott. Ma már High Line klubok működnek és az önkéntesek, helyiek rendszeresen kijárnak gondozni a “magaspályás” sétányt. Itt kell megemlíteni, hogy a New Yorkiak már többször kiálltak a város épületeinek védelmében. A legköztudottabb talán a Grand Central főpályaudvar megvédése volt a bontástól. Sajnos egy másik, az egyedülálló Pennsylvania Station épületét nem sikerült megmenteni. A helyébe, részben a föld alá épített új Penn Station baromi ronda lett és a new yorkiak nagyon nem szeretik.
Séta… subway… séta és eljutottunk New York egyik legikonikusabb negyedébe a Greenwich Village-be. Ez itt a bohémnegyed, tűzlétrás lakóházak, temérdek étterem, színes portálú üzletecskék, különleges homlokzatok és brownstone-házak. Itt található a Washington Square Park, a City közel 2000! parkja közül az egyik legismertebb. A parkot a New York Egyetem (NYU) épületei ill. kampusza övezi. A diadalívet G. Washington beiktatásának 100. évfordulójára emelték 1889-ben, először gipszből és fából. Nagy sikerére tekintettel 1892-ben átépítették, ezúttal márványból. A parkhoz több híres ember neve kapcsolható. Robert Louis Stevenson (költő, utazó, író (A Kincses Sziget)) és Mark Twain (Tom Sawyer Kalandjai) beszélgettek itt egykor valamelyik padon, a beat-generáció és később a hippik fontos gyülihelye volt, André Kertész (András) fotográfus készített csodálatos téli képeket a térről és Hare Krishna hódolóinak szintén itt volt talihelye. 1958-ban Buddy Holly itt lakott Greenwich-ben és kijárt a térre a zenészekhez. Barack Obama, még elnökjelöltként, 2007-ben itt tartott gyűlést, melyen a 20.000 fős tömeg alig fért el a téren.
Délután időpontunk volt a Fulton utcában, az új World Trade Center hórihorgas felhőkarcolójába. Szédületes sebességű a lift, melynek falain kivetítőn látni ahogy távolodik alattunk a város. A One World 2014-ben lett kész, 541 m, 102 emelet. Engem főleg a vasmunkások hajmeresztő, artistamutatványokat sem nélkülöző munkája hoz ámulatba. Ez a nagyon kemény szakma apáról fiúra száll és gondolhatjuk, hogy nagy múltra tekint vissza a City-ben. Madártávlatból CLICK Az antenna behelyezése a torony tetején és CLICK Pár “mutatvány” ill. megszólaló, akiknek a papája is “iron man” volt. 1:30-nál feltűnik egy indián munkás is, állítólag nekik egyáltalán nincs tériszonyuk… hát nem tudom, én még a látványuktól is szédülök.

←← BACK NYC

NYC 4. nap ápr. 18.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 18, Financial District-Civic Center/Statue of Liberty/9/11 Memorial/The Ride
A délelőtt a pénzügyi negyedé: Financial District és a Civic Center. Ma hétfő van, erre a napra tettük a Szabadság-szobrot, nem volt nagy tömeg. A szobrot nagyon szépen felújították. Hosszú évekig nemhogy a koronába, de még a talapzati szintre sem lehetett felmenni a lifttel. Amúgy a koronába nem nagyon érdemes felmenni, mert az ablakocskák inkább az óceán felé néznek és Manhattanből nem sok minden látszik. A bejárati lobby-ból 377 lépcső vezet fel a koronaszintig, a talapzat tetejéig van lift. Innen a koronába 146 lépcső vezet fel csigában, a lépcsőfokok csak 46 cm szélesek. A koronába külön jegyet kell venni, a NY Pass (Városkártya) nem érvényes ide. A Liberty-szigetre a hajók a Battery Parkról indulnak és onnan tovább az egészen közeli Ellis Island-re. A városkártya fast track entry-t biztosít tehát nem kell sorban állni. Az Ellis Island-re érkező több millió bevándorlóról Augustus Frederick Sherman fotói, akkori hivatalnok készített 1905 és 1925 között kb. 250 fergeteges fényképet. A képek az ideérkező népek elképesztő kavalkádját mutatják be.
Délután a 9/11 Museum és Ground Zero emlékhelyeket kerestük fel. Ide mindig sokan jönnek, de azért kényelmesen lehet sétálni az Ikertornyok valamikori helyén, ahol most nagy park van. A múzeum részben a föld alatt van. Túlélők, hozzátartozók, tűzoltók és rendőrök elbeszéléseinek és visszaemlékezéseinek végtelenített hangfelvétele szól a termekben.
Este elmentünk a The Ride-ra. Ez egy performatikus busztúra, mely városnézéssel egybekötött, néhol utcai Broadway-show jeleneteket bemutató kb. másfél órás program. Mindezt a buszban, az utca felé ülve élvezheted. A Lalinak nem nagyon tetszett, mert hihetetlenül harsány volt az egész. Mindenesetre a városkártyát jól kihasználtuk, mert a Ride nem olcsó, ha a teljes árat kell kifizetni érte. A Ride egy teljesen egyedi és újszerű túrisztikai program, mely mindenképpen illik New Yorkhoz. Kiválóan érzékelteti a városra jellemző állandó pezsgést, a sokszínűséget, az életigenlést és a fáradhatatlan tempót. Amennyiben érdekel a Ride, javaslom, hogy ne az első napok egyikén ülj fel rá! A város okozta első döbbenet és tétovázás után előbb vedd fel a City lehengerlő ritmusát. Ha nem ezt teszed és letaglózva csak kábán bolyongsz, akkor örökre elveszíted a City-t, pedig ő mindent megtesz azért, hogy magával ragadjon. 🙂

←← BACK NYC

NYC 3. nap ápr. 17.

←← BACK NYC


TÉRKÉP April 17, Central Park/Midtown/Harbor Light Cruise

DISCLAIMER: THE SONGS USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


Ma délelőtt bejártuk a Central Park alsó harmadát kb. a W 72. utca magasságától lefelé, ahol a Strawberry Fields azaz John Lennon Imagine emlékhelye van, melyet 45. születésnapjára Yoko Ono dedikált 1985-ben. Átellenben az úton, W 72nd St., pont itt található a Dakota Ház is ahol Lennonnal laktak. A Central Parkban vasárnap délutánonként gördeszka (Roller Skates Parade) parádé is van. A park élete nem volt mindig ilyen gyugodt. A 70-es, 80-as években a soha el nem szenderülő városban hihetetlen mértékű volt a bűnözés és ebből a Central Park jócskán kivette a részét. Olyannyira, hogy sötétedés után nem volt ajánlatos a parkban sétálni. Amúgy a parkban történő bűnesetek legnagyobb része ma sem idegenek sérelmére történik, hanem ismerősök egymás ellen követik el. Az említett időszak ifjúsági és hippimozgalma képviselői, de a városi látogatók is hatalmas mértékben szemeteltek, rongáltak a parkban. Ezt még tetézte, hogy nem volt saját felelős szervezet a park fenntartására, takarítására stb. Ma már más a helyzet. A City rendőrségén belül a Central Park külön körzetnek számít és egy igen hatékony szervezet (Central Park Conservancy) végzi az igazgatási, felújítási és karbantartási munkákat. A Columbus Circle a park DNY-i csücskénél található (úgy tartják, hogy itt van NYC mértani közepe). Innen vagy gyalog vagy 1 megállónyira az 1-es vonallal a W 50. utcáig elérünk a Time Square-re. Itt mindig történik valami, el lehet téblábolni egy darabig. Sőt, már a sétáló hely is több, mert a ferdén futó Broadway és a 7. sugárút ék alakú találkozásánál már csak a tér egyik oldalán van járműforgalom. A másik oldalon le lehet ülni az aprócska, fémszékekre. TÉRKÉP. A Time Square-en található még egy TKTS(tikets)-pénztár is ahol du. 3-tól 40-50%-al olcsóbban lehet jegyet venni valamelyik Broadway-előadásra (nem csak Off-Broadway-re!), mindig aznap estére. További 2 TKTS van még a South Street Seaport-on és Brooklyn Downtown-ban. A délután sétával telt a Midtown-ban. Kora este pedig kimentünk a Hudson Yards-ra a 7-es vonallal W 42. utca végére, ahonnan a Circle Line esti hajója indult, a Harbor Light Cruise. A 2 órás hajókázással az East Riveren és a Hudson-ön, kis kanyarral a kikötőben a Szabadság-szobor érintésével el is telt a nap. Kukkants be a City-be! Live EarthCam NYC (Adblock Plus-t lehet, hogy ki kell kapcsolnod az oldalon!)