Golden Gate Bridge, CA

←← BACK

Soundtrack: I’ll Play the Blues for You (1999)/Daniel Castro
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


San Francisco, CA

 
Ismét szerencsénk volt, mert tiszta volt az idő és teljes valójában megcsodálhattuk utunk végállomásán San Francisco jelképét. A hidat gyakran nem lehet látni a köd miatt. A hídon a Los Angelesből induló és Oregon-on átvezető majd Washington államban véződő 2478 km hosszú US-101-es út halad át. A Joseph Strauss és Leon Moisseiff által megálmodott óriási építmény hihetetlen adatokkal írható le. Évente több mint 40 millió jármű halad át rajta, azaz naponta körülbelül 118 ezer. Az Aranykapu gigantikus méretekkel rendelkezik hossza 2,7 kilométer, 227 méterrel a tenger szintje fölött található, 160 km/óra sebességű szélnek is ellenáll a szerkezete. Az építés során akkor még egyedülálló híd újító ötletek sorát mutatja fel. A pilléreket 30 m mélyen a tengerfenék alatt fektették le, s minden egyes pillér egy közel ötven tonnás acélszerkezetet tart. Az acéltornyok között található acélhuzalok hossza az egyenlítő mentén megközelítőleg háromszor érné körbe a földet. A pilonok magassága 230 m. A Golden Gate jellegzetes színe, az international orange, szintén szimbólummá vált. A hídon 6 sávon folyik a közlekedés, emellett gyalogosan és kerékpárral is át lehet rajta kelni. Hídpénz is van, de csak a városba bejövőknek azaz csak az északi oldalon kell fizetni. A díj személyautóra $6,5-$7,5. Csúcsidőben van az ún. Carpool sáv (telekocsi) díj is, ami min. 3 utas esetén kedvezőbb. A híd az öngyilkosok számára is “kedvelt” hely. A legsötétebb év az 1977-es volt, amikor a befejezett esetek száma 40 volt. Mindenképpen említésre méltó, hogy a hídnak, mégha nem is közvetlenül az építéssel kapcsolatban, de magyar vonatkozása is van. Kármán Tódor, a profi hullámlovag 🙂 1928 elejétől már Kaliforniában dolgozott. Bizonyára sokan hallottatok a Washington állambeli Tacoma Narrows híd 1940-ben történt összeomlásáról, ami pár hónappal a híd felépülése után következett be. Az összeomlást a híd szél által okozott hullámzása okozta, noha a szélsebesség csak 70 km/ó volt. A Kármánról elnevezett ún. Kármán-örvények természete és kutatása hívta fel a mérnökök figyelmét arra, hogy a hidakat ne csak statikus, hanem dinamikus terhelésre is tervezzék ill. építsék. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK

San Francisco házai, CA

←← BACK


San Francisco, CA


Ha megkérdezel valakit, hogy mi teszi San Franciscót különlegessé az amerikai nagyvárosok sorában, akkor a lista elejére biztosan a viktoriánus építészet kerülne. A korrekt meghatározás azonban inkább az eklektikus építészet, ami a városra jellemző. A viktoriánus ugyanis egy kort, egy időszakot jelöl nem pedig építészeti stílust. Másrészt a san franciscói „viktoriánus” nem általános, a város egészére vonatkozó jellegzetesség, hanem inkább a lakóházakra és kisebb közösségi épületekre jellemző. Ilyen épületeket Viktórai brit királynő hosszú uralkodása idején azaz 1837 és 1901 között építettek, de San Franciscóban, fiatalabb város lévén, inkább a 19. század végén és az 1906-os földrengés utáni újjáépítés során. Az adott időszakban egy rakás építészeti stílus uralkodott a nyugati világban, így a san franciscói is igen vegyes és elég nagy különbségeket mutat. Csak néhány irányzat: neogót, italiante, stick, Anna királynő (középkori hatás). San Francisco házai kerületenként is különbözőek. Vannak a kertvárosi szabadonálló házak és a városi sorházak kicsi előkerttel. A szédületes színkavalkád és a homlokzatok végtelen variációja teljesen elvarázsolja a látogatót. Több nap is kevés lenne, hogy az összes városnegyedet megnézzük. Mi egy délelőttöt töltöttünk ezzel miközben persze a Cable Car-ról le és föl szálldostunk. A san franciscói házak legjellegzetesebb sora az Alamo Square Parkban található a The Painted Ladies (ép. 1892-1896 Festett Hölgyek) házsor, mely csodával határos módon túlélte az 1906-os földrengést és tűzvészt. 1849 és 1915 között kb. 48.000 ilyen ház épült városszerte. A világháborúk alatt, spórolós időszak lévén, az új ill. festésre szoruló régi házakat csakis az ún. csatahajó-szürkére, a haditengerészet által használt festékkel festették, melyből akadt bőven. 1963-tól kezdett elterjedni a buja színorgia a házak felületén. Csak megjegyzem, ebben talán az akkor már megerősödőben lévő melegmozgalom is szerepet játszhatott, de ez csak feltételezés. A színmester Butch Kardum színdizájner volt, aki kezdetben csak az élénk kék és zöld színeket használta. Az 1970-es évekre a színmozgalom (colorist movement) hatására egész városrészek alakultak át. A homlokzat részleteit kihangsúlyozandó, az igazi colorist-ház legalább 3 színű. A Képeslap Sor (Postcard Row), így is nevezik a Festett Hölgyek-et, számos filmben és reklámban megjelenik. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

←← BACK

Chinatown San Francisco, CA

←← BACK


San Francisco, CA

Vita tárgya lehet, hogy a new yorki vagy a san franciscói kínai negyed nagyobb-e, attól függően, hogy a területük vagy a népességük nagyságát nézzük. A klasszikus new yorki (Manhattan) területe folyamatosan nő, míg a san franciscói területe egy pontosan behatárolható, fix terület. A két negyed népessége közel azonos, kb. 100.000 fő, de New York további 4 városrészében is él egy igen nagyszámú kínai közösség pl. Queens-ben több mint 200.000 és New York City egészében összesen 573.000! Tény viszont, hogy az 1848-ban alapított san franciscói kínai negyed a legrégebbi az észak-amerikai kontinensen. Elsőként két férfi és egy nő érkezett a városba. Érdekes arány. 🙂 Az állandó félelem, az alvilág és az ópiumbarlangok ellenőrzéséért folytatott maffiaháborúk kora elmúlt és mára a san franciscói Chinatown városrész egy büszke és öntudatos közösséggé fejlődött. A 24 háztömbnyi területen intenzív kereskedelem folyik. A nagy sürgés-forgás, zsivaj főleg reggel érdekes, amikor a hal- és zöldségárusok kipakolják portékájukat az üzletek elé. Az egyéb árukat illetően hihetetlen a giccsdömping, ritka az igazán ízléses pl. porcelán- vagy selyemáru. Nekem leginkább csak a mágikus, integető macska tetszik. A Cable Car-ról leszállva az utolsó napon kb. 2 órát sétáltunk Chinatown-ban és a Lalinak nagyon tetszett. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart


←← BACK

San Francisco, CA

←← BACK


Salinas, CA


San José, CA


San Francisco, CA

Songs: Frisco Blues (1963)/John Lee Hooker, San Francisco (2013)/Foxygen, San Francisco (1968)/Le Grand Orchestre de Paul Mauriat
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

San Francisco gyönyörű város, ezt főleg varázslatos fekvésének köszönheti. Időjárása már nem annyira kedvező, gyakran szeles, esős és ködös. A hőmérséklet rendkívül kiegyenlített, kb. min. 8 °C és max. 22 °C az éves leghidegebb ill. legmelegebb hőfokhatár. Gyakorlatilag mindig tavasz van vagy ősz, mert a telek és a nyarak is enyhék. Szóval még nyáron is jól jön egy meleg pulóver. Óriási szerencsénk volt az időjárással, mert végig kellemes és napsütéses időnk volt. A látnivalók közül nálunk a pálmát a Cable Car vitte, a Lalinak nagyon tetszett. Hasznos is volt, mert várost nézni San Franciscóban, az igen meredek utcák miatt, nem olyan egyszerű. A Lombard Motor Inn-ben szálltunk meg, így viszonylag közel voltunk mindenhez. Ennek a Lombard utcának egy kb. 50 m-es szakasza az a bizonyos meredek, cikk-cakk útszakasz, mely a város egyik szimbóluma… persze csak a Golden Gate híd után. A szobánk elfoglalása után rögtön elindultunk a halászkikötő felé. Jót gyalogoltunk az öbölparton, futólag érintettük a Ghirardelli Chocolate Manufactory-t, a nálunk kevésbé ismert csokoládégyárat. Egész délután a Fishermans Wharf-on ill. az Embarcaderon sétáltunk, bámultuk a forgatagot. VIRTUÁLIS 3D TÚRA Palace of Fine Arts (Credit: matterport.com) Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart


←← BACK

Monterey, CA

←← BACK


Big Sur, CA


Monterey, CA


A 400 éves Monterey a spanyol gyarmati időkben és a mexikói fenhatóság idején is Kalifornia fővárosa volt. Az első európai ember 1542-ben látta meg a festői Monterey-öblöt. A város a 20. század elején felfutó szardíniahalászatáról és konzervgyáráról vált ismertté. Akkoriban a világ legnagyobb ilyen üzeme működött itt. 1918-ban évi közel másfél millió szardíniakonzervet állítottak elő. Ezrek jöttek ide az ország minden részéből, hogy beállhassanak a futószalag mellé. A halászat hihetetlen méreteket öltött mígnem az 50-es évekre elfogyott a szardínia a tengerben, az üzem azonban megmaradt. A Cannery Row helyén ma üzletek, éttermek és a Monterey-öböl Akvárium található. Monterey John Steinbeck városa is. Az irodalmi Nobel-díjas író a közeli Salinasban született és nevelkedett, később Monterey-ben is élt rövidebb ideig. Több könyvét, mint A Kék Öböl (Cannery Row) és a Szerelem Csütörtök (Sweet Thursday) címűt inspirálta ez a hely. Az Édentől keletre c. regénye pedig örökre halhatatlanná tette Monterey-t. A regény 1955-ös, Golden Globe-díjas filmadaptációjában James Dean-t láthatjuk lenyűgöző szerepalakításban. Rendszeresen tartanak itt oldtimer bemutatókat és autóárveréseket. Monterey / Sotheby’s Album Az első jelentős nemzetközi szabadtéri rockfesztivált 1967 júniusában Monterey-ben rendezték meg. A fellépők között olyan nagy nevek voltak, mint az Animals, Simon & Garfunkel, Jeffersson Airplane, Byrds, Janis Joplin, The Mamas and the Papas, Who, Otis Redding, Ravi Shankar és természetesen Jimmy Hendrix, aki a fellépése végén felgyújtotta és összetörte a gitárját a színpadon. A Monterey Jazz Festival pedig a világ legrégebb óta folyamatosan, minden év szeptemberében megrendezett zenei esemény.
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart


←← BACK

Cambria/Big Sur, CA

←← BACK


Morro Bay, CA


Cambria, CA


Big Sur, CA

San Luis Obispo után az első, még a Big Sur előtti állomásunk a 6000 lelkes Cambria. A város leginkább a turizmusból él. A natív időkben 30.000 ember élt itt. A terep itt még a tengerszinttel majdnem azonos csak utána emelkedik kb. 700 m magasra.
Arthur Miller író szerint a Big Sur “az a Kalifornia, amelyről az emberek évekkel ezelőtt álmodtak… a világnak az az arculata, melyet a Teremtő elképzelt.” Eredetileg az Esselen, Salinan és Ohlone bennszülött amerikaiak lakták a vidéket majd 1830-ban megérkeztek az első spanyol telepesek. A terület igazán az aranyláz idején indult fejlődésnek. A nehéz terepviszonyok ellenére is virágzott a faipar és Big Sur népessége nagyobb volt a 19. században mint ma. A Highway-1 megépülésével jelentősen megváltozott a Big Sur élete és az addig csak nagyon elszánt és rettenthetetlen gyalogos látogatókon kívül mindenki számára elérhetővé vált Kaliforniának ez az egyedülállóan csodálatos partszakasza. Ez a varázslatosan zord szépségű vidék a fotósok paradicsomává vált és számos festőt, filmest és írót inspirált úm. Henry Miller, Jack Kerouac, Ansel Adams és Edward Weston. A meredeken, közvetlenül a Csendes-óceánba lejtő hegyek szinte megközelíthetetlenek. Zord és háborítatlan szépségük elbűvöli a látogatót. A Big Sur veszélyes útszakasz, észnél kell lennie az autózónak. Van pár ún. scenic view (festői kilátás) kiálló pont, ahonnan, ha elég merész vagy kiállni a peremre, gyönyörködhetsz a látványban. Ottjártunkkor eleinte elég borongós és szeles volt az idő, de aztán, mire az 1932-ben épült Bixby Creek hídhoz értünk, kisütött a nap.
Big Sur misztériuma
Számos rejtély és legenda él a valamikor teljesen elszigetelt partvidék népeivel kapcsolatban. Tündérekről és ködszellemekről szólnak a régi feljegyzések. A spanyol misszionáriusok idejében az itt élő indiánok kijártak a ködös éjszakába, hogy felvidítsák “barátaikat”, a magányos ködszellemeket. Azonban a misszionárius atyák szigorúan megtiltották az effajta pogány tevékenységet és egy éjszaka alkalmával követték a bennszülötteket, majd ördögűzést alkalmaztak. 🙂 A szellemek megsértődtek és üvöltve távoztak. Az indiánok elszomorodtak, de egy költői igazságszolgáltatás érvényesült, mert a “vétkes” atyák egyike az ördögűzést követően megőrült majd tébolyulatában leugrott a Point Lobos sziklájáról és a tengerbe veszett.
A Point Lobos-on élő ciprusfák legendája is érdekes. 1915-ben a tibeti láma San Franciscoban járt a világkiállítás alkalmából. Ragaszkodott hozzá, hogy ellátogasson a Point Lobos-hoz. Állítása szerint 1000 évvel korábban 3 buddhista misszionárius hajózott át Kínából a kaliforniai partokra és olyan szent fák magjait hozták magukkal és ültették el azokat, melyek csak Lhasza-ban a kolostornál nőnek. Egészen Cambriáig mentek, később Mexikóig is eljutottak és ültették el a magokat. Furcsa történet, de milyen más magyarázat lenne a különleges ciprusokra, melyek amúgy nem őshonosak a partvidéken?
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart


←← BACK

James Dean Memorial Highway, Cholame/San Luis Obispo, CA

←← BACK LA


Bakersfield, CA


Lost Hills, CA


San Luis Obispo, CA


BŐVEBBEN ITT James Dean halála 1931. Febr. 8. – 1955. Sept. 30. 17:45 ∞

Némi kitérő árán, de Cholame-ot is, mint zarándokhelyet, mindenképpen érinteni akartam hasonlóan azon James Dean rajongók millióihoz, akik akár New Yorban vagy az Indiana állambeli Fairmountban vagy itt Kaliforniában eljutnak azokra a helyekre, ahol James Dean rövid élete során élt vagy megfordult. A két út azaz az I-41/46-os találkozása sajnos az utolsó hely volt James Dean életében 1955. szeptember 30-án du. 17:45-kor. Ez az Y-alakú kereszteződés és az idevezető útszakasz máig elég veszélyes, noha az évtizedek során több felújításon is átesett és mindkét utat kiszélesítették. Kb. du. 2-3 óra körül értünk Cholame-ba, elég nagy volt a forgalom is a 46-oson. A táj nagyon monoton és kopár. Cholame egy pici kis falucska és kb. 200 méterre van James Dean végzetes balesetének helyszínétől. Itt található az út mentén a japán milliomos, Seita Onishi által 1981-ben állított James Dean emlékmű is. Los Angelesből elindulva az I-5-ös úton autóztunk és Lost Hills-nél kanyarodtunk rá az I-46-ra. A Jack Ranch Cafe-ban ettünk egy felejthető ebédet és koraeste értünk San Luis Obispo -ba. Az I-101-es út visz be a városba ill. vezet tovább San Franciscó felé. Szt. Lajos püspök 1772-ben, spanyol-ferences misszió által alapított városa egy klassz hely. Az épületek küllemét tekintve olyan mintha egy európai városban lennél. Elfoglaltuk a szobánkat a szintén nagyon szép Peach Tree Inn motelben és este visszamentünk a városba. A belvárosban egyik bár, söröző éri a másikat, az utcák nagyon hangulatosak. Hétfő lévén mégis sok fiatalt láttunk, mert itt van a California Polytechnic State University, amihez jókora kampusz tartozik. A város egyik nevezetes, de nem éppen gusztusos atrakciója a Bubblegum Alley (Rágógumi Sikátor). A keskeny kis átjáróban használt rágók vannak felnyomva a falra 4,6 m magasan, 21 m hosszan. Mindez San Luis Obispo belvárosában. Egyes történészek szerint a rágókat a II. Világháború után az obispoi gimnázium végzős diákjai kezdték el “elhelyezni” a falon egy tanévzáró alkalmából. Mások szerint az 1950-es években keletkezett a mű a gimnázium és a helyi műszaki egyetem (Cal Poly) halgatóinak egymással való rivalizálása eredményeként. A 70-es évekre egész méretes lett a Rágósikátor, pedig két teljes takarítást is túl kellett élnie. Ugyanis a környékbeli vállalkozók, közintézmények és az üzletek tulajdonosai panaszkodtak a városvezetésnek, hogy a Bubblegum Alley egészségtelen, gusztustalan és hátrányosan érinti az üzleti tevékenységet valamint ciki a városra nézve. 1996-ban a város bepróbálkozott egy újabb teljes tisztítással, de nem jártak sikerrel. Tanúsíthatom, hogy 2016. május 16-án teljes “pompájában” ragadtak a falak a Bubblegum Alley-n. Amúgy meg a Lali nem gyengén ki volt akadva tőle pedig mondtam neki, hogy számos filmben és TV-showban is szerepelt a hely, tehát van renoméja. Sőt, rágóbuborék-fújó versenyeket is rendeztek a ragacsos falak által inspirálva, valamint olyan történelmi lapok is írtak róla, mint a New York Times, a Los Angeles Times és az angol The Guardian, tehát érezzük át a hely ikonikus mibenlétét. 🙂
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

←← BACK LA

Getty Center LA, CA

←← BACK LA


Pasadena, LA

Santa Monica, LA


Malibu, CA

Los Angelesi tartózkodásunk 3. napján ellátogattunk a Brentwood városrészben lévő, 1997-ben megnyílt Getty Center-be. CLICK Jean Paul Getty A Santa Monica hegyei fölött felépült kulturális és múzeumközpontról rálátni Los Angelesre. Annak ellenére, hogy maga az “álomváros”, 1-2 kivételes épülettől eltekintve, építészetileg teljesen jellegtelen és nekünk egyéb vonatkozásában sem jött be, a Getty Centerben eltöltött idő miatt mégis megérte eljönni Los Angelesbe. A Travelodge moteltől kb. 1 óra az út, egy kicsit kacskaringós, de végül odaértünk. A Getty-be ingyenes a belépés, a múzeumok, képtárak és időszaki tárlatok látogatása is ingyenes, csak a parkolásért fizettünk. A parkolóból egy monorail visz fel a Getty-be. Ez a villamos egy egysínpályás, kábelvezérelt, légpárnás vonatocska és kb. 3-4 perc alatt teszi meg teljesen hangtalanul a valamivel több mint 1 km-es távot. A képtárakban 20. századi európai festők műveit láthatjuk ill. van egy részleg, amely 19.-20. századi amerikai és európai fotográfiákat mutatja be. Ez nagyon klassz. A következő a Getty Kutatóközpont, melyben egy 900.000 rekordos könyvtár és egy 2 millió rekordos, építészeti és művészeti fotót tartalmazó gyűjtemény van. Nem vagyok szakértője a témának, de nekem az épületek és a csodálatos kert harmónikus egysége tetszett a legjobban. Továbbá, hogy az egész komplexum szinte belesimul a hegyi környezetbe. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 
 


←← BACK LA

Universal Studio City LA, CA

←← BACK LA


Universal City, LA


Beverly Hills, LA



Reggeli után elindultunk a stúdióvárosba. A hatalmas parkolóházban a legfelső emeleten parkoltunk le. Az épület szinte nem is látszik az útról, jól belekomponálták a környezetbe. Magán a túrán nem vettünk részt, mert őszintén megmondva, annyira nem érdekelt minket és nem akartunk eltölteni egy egész napot ott. Az Universal Studio Hollywood ingyenes, ún. City Walk Hollywood területén sétáltunk, a kellő hollywoodi feeling-et így is sikerült magunkba szívni. 🙂
Az 1915-ben alapított Universal Studios története a némafilmek koráig nyúlik vissza. 1915 március 15-én, a megnyitón, 20.000 látogatót fogadtak, hogy bemutassák az embereknek a filmkészítés folyamatát. A belépő 25 cent volt, amihez egy ebéd is járt. A túrák egészen az 1920-as évek végéig tartottak. A hangosfilm térhódításával azonban beszüntették a túristák fogadását, mert úgy gondolták, a hangoskodásuk zavarja a filmkészítést. A maihoz hasonló első stúdiótúra 1964-ben indult $2,50-ért, amiben szintén volt egy doboz kaja ebédre. A kedvenc akkoriban a Glamour Tram (Ragyogás Villamosa) volt, mely az első útja során félúton lerobbant és a vendégeknek kellett visszavontatni a bejárathoz. 🙂 Ma 1 db, általad választott fix-napos belépő ára $105-$116 (van online-kedvezmény). Bár nekünk nem volt ilyen tapasztalatunk, de ha mégis előfordulna, akkor tanácsolnám, hogy soha sehol ne vásárolj jegyüzérektől jegyet! A hivatalos oldalon általában mindig van nem csak online, hanem más kedvezmény is. Universal Studios Hollywood Official Site A kezdetekkor a túravezetők színészek rokonai és a stúdiókban dolgozó alkalmazottak voltak. Néhány 1970-es évekbeli, korai atrakció rémisztőbb vagy látványosabb volt, mint némelyik mai bemutató. Ilyen volt pl. a hatalmas gorilla, amint levágott emberi karokkal a kezei közt rohangászik Tarzan dzsungelében. Az első évben 38.000 látogatója volt az USH-nak, ma naponta ennyi. Hamarosan bővítették a park területét és az atrakciók számát is. Bár már nem annyira exponált helyen, de egy klasszikus western kaszkadőr-show mai is látható, de az előtérben az újabb kori és ikonikussá vált szcenáriók és szereplők és persze a látványos technikai effektusok láthatók. A park része a film- és TV-stúdióknak, tehát normál forgatási helyszín, így “összefuthatsz” színészekkel is. Az egyik mókás eset 1999-ben történt, amikor egyszer a túra a jellegzetes Bates Motel (Psycho, 1960) előtt haladt el és hirtelen megjelent Jim Carrey egy késsel a kezében. Éppen “Az Ember a Holdon” c. filmet forgatta egy jelenetben, ahol Norman Bates (Anthony Perkins) mamájának ruhájához hasonló jelmezben volt, plussz a kés… szóval a túra utasai nem tudták mire vélni a jelenetet, amit végül a túravezető tisztázott. Nem ritka az sem, hogy az USH-túrán belüli túrákat (pl. E.T., Transformer 3D, Waterworld, Múmia, Harry Potter, Walking Dead, Jurassic Park, különleges effektbemutatók) konkrét filmjelenetekhez is felhasználják. Pl. a san franciscói földrengés-bemutatót, mely egy mesterségesen felépített és hatalmas mennyiségű vízzel elárasztott metróállomáson “játszódik”. A Universal Studio City, LA látogatóinak száma 2017-ben meghaladta a 9 Mió-t. Hasonló Universal-parkok vannak még Orlandóban (Florida), Japánban és Szingapúrban.


←← BACK LA

Los Angeles/Santa Monica, CA

←← BACK LA

Santa Monica, LA


Malibu, CA


Marina Del Rey, LA

Song: Hotel California (acoustic guitar)/David Wayne (orig. Eagles (1977))
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED



Helendale ill. San Bernardino után az US-15 elkanyarodik délre, San Diego felé és a 66-os út az US-10-en halad tovább egészen Santa Monicáig, de ez már tulajdonképpen Los Angeles vonzáskörzete. Annyi út fut itt össze, hogy nem győzöd kapkodni a fejedet, ezért úgy döntöttünk, hogy észak felől, Pasadena-t érintve az US-210-en megyünk be a városba. Így a szállásunk is irányban volt, tehát jónak tűnt az ötlet, de a Lali még így is rosszul lett kb. mint Michael Douglas az Összeomlás c. film elején. 🙂 Útközben nekem legalábbis ez a jelenet jutott eszembe, bár szerintem viszonylag könnyen megúsztuk a bejutást. Amúgy a forgalmi dugók tekintetében Los Angeles egy legendás város. Ha igazán elvetemült és vaskalapos 66-os rajongó vagy akkor természetesen követheted Los Angelesen belül a régi nyomvonalat az US-10-en, de garantálom, hogy rengeteg időd lesz közben, hogy elgondolkodj az életcélodon…  🙂
Az első teljes napon a szállásunk körül sétálgattunk, többnyire a Hollywood Blvd.-on, ahol a Walk of Fame csillagai vannak. A több mint 2500 járdába beapplikált csillag több 100 m-en és a környező utcákban is megtalálható. Hát, a csillagos út elég lepukkant volt és jó pár kétes külsejű alakkal is találkoztunk. Amúgy az emberek közlékenyek és barátságosak. Itt a közelben, a Hírességek Sétányának konszolidáltabb szakaszán van a híres Chinese Theatre és a Pantages Theatre is. Délután kiautóztunk az óceánpartra Santa Monicába, hogy teljesítsük a 66-os út utolsó, rövidke szakaszát is. Los Angelesnek nincs kifejezett városközpontja, inkább több, szinte kölön városnak ható negyede van, melyek össze vannak nőve. Brentwood, Bel Air, Pacific Palisades, Pasadena, Ventura, Beverly Hills, Hollywood, Malibu stb. és Santa Monica is ilyen. A közlekedés rémes és zajos. A tömegközlekedés nehézkes és az idegen számára kiismerhetetlen, ezért ezt nem is vettem számításba. Annyi autó van itt, hogy az országban csak Kaliforniában nem 5, hanem 6 jegyűek a rendszámtáblák. Vannak rendkívül látványos lakónegyedek, hírességek házai, de sem a Rodeo Drive sem pedig Hollywood nem egy nagy durranás. A fiatalabb generáció biztosan nem így gondolja. Kétségtelen, őket jobban befolyásolják a habkönnyű, könnyhullató sorozatok és az éppen aktuális, sokszor tiszavirág életű sztárocskák, így nekik ezek a helyek vonzóbbak lehetnek. No meg a vásárlás is vonzó lehet, de ez a Rodeo Drive-on nem igazán költséghatékony. Napsütés! Méghozzá az év több mint 300 napján. Ez mindenképpen egy nagy pozitívuma a városnak. Azért, hogy mégis csak hódoljunk a város klasszikus helyeinek, felautóztunk a Mulholland Hwy-re, más néven Mulholland Drive. Ez az út egy kevésbé ismert, de szerintem ikonikus helye a városnak. Hírességek itt is laknak pl. Jack Nicholson és Sly Stallone. A visszafelé vezető út hajmeresztően meredek, keskeny és kanyargós.