Marlon Brando – Barack Obama

←← BACK Indiánok

  • Marlon Brando az 1973-as Oscar-gálán visszautasította a Keresztapáért neki ítélt legjobb színésznek járó díjat és maga helyett egy ifjú, színészaspiráns apacs-pueplo lányt küldött a díjátadóra. A hölgy Sacheen Littlefeather, az AIM (Amerikai Indián Mozgalom) aktivistája volt. Brando egy 6-oldalas írást is küldött vele, melyet a “rendezők” nem engedtek felolvasni. Littlefeather csupán 1 percet kapott, így rögtönöznie kellett. Brando ezzel a tettével az indiánokat hamisan és rosszindulatú módon ábrázoló hollywoodi filmek ellen tiltakozott. Az esemény nagy botrányt kavart már ott a helyszínen is. Pl. John Wayne, Hollywood vadnyugati királya annyira kikelt magából, hogy úgy kellett lefogni. Az aktus visszássága, hogy Brando az eseményt követően sem készített egyetlen egy olyan filmet sem, mely reális képet adott volna az indiánokról. Kritikusai szerint pedig neki magának, férfi módon kellett volna a színpadra lépni a véleményével. Szintén vádak érték Littlefeather-t is miszerint részvételét csupán saját népszerűsítése érdekében akarta kihasználni. Az indiánok filmes ábrázolása mára teljesen megváltozott. Az áttörést a Farkasokkal táncoló c. film (1990) hozta. Clint Eastwood pedig úttörő szerepet vállalt a Vadnyugatot valóságosan bemutató filmjeivel.
  • A Cherokee Konföderáció azaz a Hat Törzs (Seneca, Cayuga, Onondaga, Oneida, Mohawk, Tuscarora) és az USA között létrejött, máig érvényes 1794-es Canandaigua Szerződés (N.Y.) az egyik legrégebbi, melyet az Államok az indiánokkal kötött. A szerződés szerint az őslakosok békét és barátságot biztosítottak a Függetlenségi Háború után megalakult fiatal állam kormányának, cserébe az USA több mint 1 millió acre (kb. 4 millió km2) területet visszaadott az indiánoknak és garantálta azok “szabad felhasználását és élvezetét”. A Hat Törzs területe egyébként Brit-Kanadába is átnyúlik. A folyamatos kormány-kormány kapcsolatot szimbolizálandó, a Canandaigua Szerződés szerint az USA Indiánügyi Hivatala azóta is évente szállít a területre ruhaszövetet az őslakosoknak. 1794 óta, a több mint 200 év alatt kb. 370 szerződés íródott. Bár a Canandaiguai kivétel, sokat közülük nem is ratifikáltak és az USA részéről még többet számtalanszor meg is szegtek. Közülük sok, a megváltozott körülmények miatt okafogyottá is vált.
  • A sziú és cherokee indiánok totemállatai közül a medve a legfontosabb. A Nagy Medve életritmusával írták le az évszakokat is. A tavasz életre kelti a földet. A nyár közeledtével a medve az ég tetején fut (Nap), átáramlik a földön, hogy a világ meleg és izzadt legyen. Augusztusban a medvét leteríti a vadász, vére a földre hull és a levelek színe is megváltozik, főként vörös és narancssárga lesz. Télen nincs élet a medvében, így a föld hideg és élettelen. A medve anyaszimbólum is volt. Kíméletlenül védte a kölykeit, ahogy az indián nők is védték a gyermekeiket. Vannak fehér medvék is. Nem tévesztendők össze a jegesmedvével. Ezek a fekete medve recesszív génjéből származnak. Ők a Kermode medvék (Spirit Bear), melyek a “Nagy Szellem” ajándékaként emlékeztették az embereket arra, hogy egyszer a jég és hó földjén éltek. Sok indián félt a grizzly medvétől. Elképesztő, hogy mégis vadásztak rájuk, mert élelmiszer- és ruhaforrás volt. A medvekarmok pedig spirituális nyakláncokká váltak, melyek jó egészséget és védelmet biztosítottak. Ezekkel az ékszerekkel, méltatlannak tartva azt, sohasem kereskedtek, de a tisztelet jeleként elajándékozhatták őket.
  • Photo Credit Flickr by beingmyself Kermode medvebocs (Spirit Bear)
  • Az 1920-as évek óta az őslakos mohawkokat gyakran alkalmazták vasmunkásként a felhőkarcolók építésekor. Úgy vélték, hogy nincs természetes félelmük a magasságtól. Az Empire State Building, a Rockefeller Center, a Chrysler Building, a George Washington híd és más, a New York látképének nevezetes épületeit részben mohawk indiánok építették. Utóbb kiderült, hogy valójában ők is féltek a magasban, de nem indián munkatársaiktól eltérően, kultúrájuk szerint soha nem mutatták ki a félelmüket.
  • Egy 1995-ös népszámlálási adat szerint, noha a hivatalos megnevezés az őslakos amerikai (native american), az indiánok mégis jobban kedvelik az “indián” elnevezést.
  • Kukorica, bab, tök, mely növényeket együtt termesztették az indiánok. A babot felfuttatták a kukoricára, a tök pedig, mint aljnövény meggátolta a gaz megtelepedését a földeken.
  • A kukorica a mexikói indiánok 8-10 ezer éves szelektív tenyésztésének eredménye. Őse egy teosinte nevű, néhány cm hosszú fűféle apró, ehető magvakkal.
  • Mivel a legszentebb helyük, a sziúk a legnagyobb szentségtörésnek tekintik, hogy a dél-dakotai Rushmore hegység (Fekete Hegyek) szikláiba 4 amerikai elnök óriásportréját faragták. A szoborcsoport kifaragása 1927-1941-ig tartott. Az elnökök: Washington, Jefferson, Roosevelt, Lincoln. A mű a dicső telepesidők nemzeti szimbóluma, az indiánok szerint viszont olyan fehér vezetőket ábrázol, akik rengeteg indián haláláért felelősek. Lám, az érem másik oldala…
  • Barack Obama volt az első elnök, aki hivatalosan kért bocsánatot a múltban, az amerikai nép által, az őslakos népekkel szemben elkövetett erőszak, rossz bánásmód, elhanyagolás és tévedések miatt. (Apology Resolution 2009. december 19.) Viszont a határozat azt is rögzíti, hogy a bocsánatkérés semmilyen, az USA-val szembeni jövőbeni követelés jóváhagyására jogot vagy felhatalmazást nem nyújt ill. jelen követeléseket sem rendezi automatikusan.
  • ←← BACK Indiánok

    Vélemény, hozzászólás?

    Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

    WordPress.com Logo

    Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Google kép

    Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Twitter kép

    Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Facebook kép

    Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Kapcsolódás: %s