Ishi – Sastoll

←← BACK Indiánok

  • Ishi (1860-1916) volt az utolsó “vad” indián Amerikában. Életének nagy részét az amerikai társadalmon kívül töltötte el, miután törzse, a Yahi törzs az 1800-as évek végén kihalt a kaliforniai aranyláz őrülete alatt. Mivel családja is elpusztult, egyedül élt a vadonban. 1911-ben éhezve és tanácstalanul döntött úgy, hogy kijön a vadonból a közeli Oroville városába, ahol élete hátralévő részében a San Franciscói Antropológiai Múzeum alkalmazotjaként embertani tanulmányokat folytatott és kézműves bemutatókat tartott a látogatóknak.
  • CLICK (érdekes cikk) Ishi 1913-ban, Credit: thewintagenews
  • A Sequoia mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a cherokee vezető, Sequoyah tiszteletére kapta a nevét, aki kifejlesztette népének a cherokee ABC-t.
  • Az Újvilágba érkezők az algonkin nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő indiánokkal találkoztak először. Így az amerikai angolba számos “indián” szó került be. Csak néhány közülük: caribou ((hókanalas) rénszarvas), chipmunk (amerikai csíkos mókus), moccasin, moose (kanadai szajkó), muskrat (pézsmapocok), opossum ((white dog) erszényespatkány), papoose (gyermekhordozó hátizsák, indián csecsemő), pecan (hikori dió), powwow (álomlátás), raccoon (mosómedve), skunk (büdösborz), squaw (indián asszony, feleség), toboggan (szánkó), totem, wigwam, woodchuck (amerikai mormota), chili, chocolate, coyote (prérifarkas), peyote (hallucinogén tartalmú sivatagi kaktusz), tomato (paradicsom), bayou (mellékfolyó), cannibal, poncho, potato (burgonya).
  • Az amerikai államok neveinek fele amerindi szavakból származik, mint pl. Arizona, Connecticut, Kentucky, Missouri, Utah, Oklahoma.
  • Az eredetileg pawnee hajviseletet a mohawk (mohikán) indiánok “fejlesztették” tovább. A fej tetején égnek meredő, kakastaréj formájú hajcsíkot tehát nem a 80-as évek punkjai találták ki. A mohawkok, akkor még nem lévén borotva, kitépték a fej két oldalán a hajat. Később disznószőrből is készítettek hajcsíkot. A frizurát ill. a kopasz fejrészeket festékkel és sastollakkal díszítették.
  • Az 1924-es Indián Állampolgársági Törvény (Snyder Act) teljes államporgáságot biztosított Amerika minden őslakos népe számára. Ez részben a több ezer őslakos első világháborúban végzett szolgálata elismeréseként történt.
  • Történészek vélik, hogy Dél-Amerikában már 30 ezer évvel ezelőtt éltek őslakosok, akik Ausztráliából érkeztek.
  • Öt (Az Öt Civilizált Törzs), igen fejlett gazdaságú és kultúrájú északkeleti törzs a 12. sz. közepén megalakította az Iroquois Confederacy-t (Irokéz Törzsszövetség). Vezetőjük a legendás, mágikus hatalommal bíró mohawk Great Peacemaker volt. A 18. sz. elején 6. törzsként a Tuscarora Nemzet is csatlakozott a szövetséghez. A törzsi tanács férfiakból állt. Tisztségük életreszóló volt, de a nőknek joguk volt megvonni tőlük a bizalmat és kidobni a tagot a tanácsból.
  • Benjamin Franklin, az amerikai alkotmány társszerzője javasolta az angol kolóniáknak az Irokéz Konföderáció rendkívül fejlett alkotmánya tételeinek alkalmazását. Az USA címerpajzsában látható sas szintén irokéz szimbólum.
  • A Lewis és Clark Expedíció (1804-1806) alatt útjuk során számos indián törzs támogatta a felfedezőket, így a Nez Perce törzs is. Kajakokat építettek, térképeket rajzoltak a folyókról, élelmet adtak és segítettek nekik elérni a Csendes-óceánt.
  • Néhány síksági törzs, hasonlóan a fehér emberhez, koporsóban helyezte el a halottait. A koporsót, megóvandó a vadállatoktól, magas farudakon helyezték el. Csak hosszú évek múltán temették el a csontokat.
  • Miután már a sertés is “bevándorolt” Amerikába, az indiánok haj- és fogkefét készítettek a szőréből.
  • A tököt, a babot és a kukoricát 3 nővérnek tekintették az irokézek. Ezek a növények olyan fontos élelemforrások voltak, hogy női spiritualitást tulajdonítottak nekik.
  • A lakotáknál (sziúk) a fejtetőtől lábújjig érő sastollas fejdíszt csak olyan törzstag viselhette, aki bátorságát csatában bizonyította. A sastollnak szintén spirituális erőt tulajdonítanak.
  • ←← BACK Indiánok

    Vélemény, hozzászólás?

    Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

    WordPress.com Logo

    Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Google kép

    Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Twitter kép

    Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Facebook kép

    Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

    Kapcsolódás: %s